Századok – 1963

Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68

KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 87 parasztpárt képviselője elvileg egyetértését fejezte ki a bankállamosítás javas­latával, s ezt az állásfoglalását néhány nappal később nyilvánosan is megis­mételte.83 Az államosítás körüli politikai harc egyre szélesebben bontakozott ki. A kisgazdapárt, felbátorodva a jobboldali szociáldemokraták meglehetősen nyílt támogatásán, továbbra is határozottan ellenezte a javaslatot, hangoz­tatván, hogy ez a magángazdálkodás felszámolását jelentené. Számos kis­gazdapárti gyűlésen a szónokok nyíltan tiltakoztak a javaslat ellen,8 4 és szé­les körű kampányt indítottak, formailag a magántulajdon, valóban a bankok védelmében. Az első napok eseményei már-már arra utaltak, hogy a kom­munista párt javaslata elutasításra talál. Vezető kisgazdapárti szakíró szerint „úgylátszik a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt állásfoglalása ezt a kérdést egyelőre negatív irányban már eldöntötte".8 5 A kommunista párt, értékelve a bank-államosítás körül kialakult vitát, arra az álláspontra jutott, hogy a harcot a győzelem lehetőségével nyugodtan tovább lehet és kell folytatni. A kommunisták előtt világos volt, hogy éppen a tömegek segítségével gyakorolhatnak nyomást a kisgazdapártra és a szociálde­mokrata pártra, kihasználva azt az ellentmondást, ami álláspontjuk osztálytar­talma és a két párt tömegbázisa között fennállt. Világos volt, hogy a szociáldemo­krata párt kevés olyan érvet talál, melyekkel a szociáldemokrata munkás­tömegeknek megmagyarázhatja, milyen okokból kelt a bankok védelmére. Egyébként a szociáldemokrata pártban e kérdésben sem volt egység, a bal­oldal határozottan támogatta a bankállamosítást. De még a kisgazdapártnak sem volt egyszerű, nyíltan a burzsoázia érdekeit védeni. Nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a 30-as években — midőn a kisgazdapárt még nem volt a nagytőke politikai pártja — a módos parasztság érdekeinek hangot adva, a kisgazdapárt programja nyíltan támadta a bank-uzsorát stb., mely tönkreteszi a parasztságot, monopol-árakat teremt, s hatalmas gazdagságot koncentrál saját kezében. Ezek után a bankok védelmét nehéz volt a paraszt­ság érdekeinek védelmeként feltüntetni, bár a kisgazdapárt mindent megtett, hogy a kérdést a magántulajdon védelme közös nevezőjére hozza. Minden­esetre, a kommunista párt éppen eme ellentmondás kiélezése céljából fokozta a tömegnyomást. Május 17-én a szaktanács foglalt állást a3 éves terv s ezen belül a vagvondézsma s a bankállamosítás mellett. Május 21-én a dohánygyárak munkásai 10 perces sztrájkot tartottak a bankok államosítása érdekében. A Magyar Textil összbizalmi testülete a két munkáspárt vezetőségéhez fordult, hogy biztosítsák a követelés végrehajtását. „Reméljük, hogy a 3 éves terv sikere érdekében kifejtendő erőfeszítéseinket avval a tudattal kezdhetjük meg, hogy ennek feltételét, a nagybankok államosítását a munkáspártok kezdeményezésére végre is fogják hajtani" — hangzott a Mogürt munkásainak távirata.86 Május 23-án az építőmunkások nagygyűlése követelte a 3 éves terv törvényerőre emelését és a bankok államosítását.8 7 Másnap az ország legfon­tosabb ipari centrumaiban (Csepelen, Pécsett, Diósgyőrött) tartott tömeg­gyűlések8 8 s figyelmeztető sztrájkok aligha hagytak kétséget a munkásosztály 83 Szabad Nép, 1947. máj. 19. 84 Uo. 85 Közgazdaság, 1947. máj. 18. 86 Szabad Nép, 1947. máj. 23. Szakszervezeti Közlönv, 1947. máj. 14. 87 Szabad Nép, 1947. máj. 24. 88 Szabad Nép, 1947. máj. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents