Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
826 KIIiSCHNER BÉJ.A—RÁCZ BÉI.A csak 998 ООО P maradt.180 Ez az összeg a vasmű szükségletét tekintve elenyésző volt. Árueladás nem volt, csak élelmiszercserére lehetett számítani, egyéb bevételekre nem. A vidéki pénzintézetektől is csak korlátozott hitelt kaptak. A Miskolci Hitelbank 1945. február 22-én 2,5 millió P hitelt tudott csak folyósítani.18 1 A helyi Takarék- és Hitelszövetkezet március hónapban összesen 851 000 P-t kölcsönzött.18 2 Február 8-án a vasmű a Goldberger Vilmos és fiai cégtől 99 000 P-t vett fel.18 3 Ezen összeg még a munkabér kifizetésére sem volt elegendő, ezért a vasmű vezetése, termelési bizottsága a Debrecenben székelő Iparügyi Minisztériumhoz fordult pénzügyi segítségért. A minisztérium március 26-án értesítette a vasmű vezetőségét, hogy 5 millió állami hitelt bocsát rendelkezésre. A pénzért Debrecenbe Fodor István, Jergel Vilmos, Bujovszki János, Autelköz Béla és Balogh József utazott le.18 4 1945. április 1-én a vasmű igazgatója megállapította, hogy „ezzel az összeggel — 5 millió P — a márciusi munkabéreket, elmaradt adókat, nyugbéreket és segélyeket kifizettük, de az áprilisi bérek fedezésére nincs további pénzünk",18 5 majd újabb kölcsön folyósítását kérte az Iparügyi Minisztériumtól. A május 14-i jelentésben pedig az olvasható, hogy ,,a pénzszükséglet kielégítését egyedül állami kölcsönnel látjuk megoldhatónak".18 6 A jóvátételi és újjáépítési megrendelések, valamint az állami kölcsönök kényszerű felvétele a monopóltőke feletti állami ellenőrzés formái voltak. A ,,. . . kiépülő állami beavatkozási rendszer nemcsak a tőke bizonyos korlátozását valósította meg, de döntő szerepet játszott a nagytőke gazdasági hatalmának aláásásában is".18 7 A Rima és a másik két nehézipari vállalat esetében ez 1946 közepére be is következett. 1946. december 1-én a Nehézipari Központ létrejöttével a három monopólium uralmának végleges felszámolása érdemben be is fejeződött.18 8 A munkáspártok harca, az üzemi bizottság aktív kezdeményezése, a tőkés vezetés elfogadható munkája lehetővé tette a termelés folyamatosságát az adott körülményektől függően. A helyreállítás fokozatos előrehaladásával újabb és újabb üzemegységek kapcsolódtak be a termelésbe. Április 19-én a drótsorokat, május 3-án a tartósorokat indították meg. A helyreállítási munkákat meggyorsította, hogy a németek által elrabolt berendezések jelentős részét június közepére a budapesti szovjet katonai parancsnokság segítségével visszaszállították a gyárba.18 9 A visszaszerzett gépalkatrészek segítségével befejeződött a gyorssorozat (június 14.), a drótlemezsorozat (június 28.), a triólemezsorozat (július 9.), a triósorozat (július 2.) és az abroncssorozat (július 20.) üzemegységeinek helyre-180 OL RMSV Rt. vez. ig. lev. 1944 — 45. 235. dosszié. 181 OL RMSV Rt. ált. 413. csomó, levelezés a-k. 182 Uo. 414. csomó, levelezés 1—zs. 183 Uo. 413. csomó, levelezés a—k. 184 Uo. 214. csomó. 186 Uo. 416. csomó, ált. gyári ügyek. 180 Uo. 187 Bővebben lásd: Berend T. Iván : i. m. 115. 1. 188 Bővebben lásd: Kirschner Béla —Rácz Béla : Harc a Weis Manfréd Művek, a Ganz és a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű vállalatainak állami kezelésbe vételéért. Párttörténeti Közlemények, 1962. 4. sz. 189 A szovjet teherautókon visszahozott alkatrészek között voltak többek között 2 db 28 atm. 450 2 kazánrostélyhajtómű, egy darab 11 000 LE gőzturbina főgőzszelepe, 1 db szabályozószelep főcsapágy, a blokksori gőzgép vezérmű alkatrészei, a daruk hajtóművei, a II. sz. finomsori pörgők és egyéb gépalkatrészek. OL RMSV Rt. vez. ig. iev. 1945-46. 238. dosszié.
