Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMŰ TÖRTÉNETE II. 827 állítása.19 0 Júniusban még csak a П, a IV, az V. kemencék, július első felére már a VI. és IX. és július második felében a VIII. és a X. számú kemencék is dolgozni kezdtek.191 Ezzel az acélgyárban lényegében befejeződött a helyreállítás. A gyár egésze régi termelőképességének 90%-ával rendelkezett, kivéve a kohót, melynek kapacitása a háború alattinak mintegy 75%-át érte csak el.19 2 Ez a győzelem nem csökkentette, hanem növelte az üzemvezetés és az üzemi bizottság gondjait. Induláskor a vasérckészlet ugyan kevés volt, de ez nem okozott szerencsére nagyobb bajt, mert a rudabányai és a roznavai vasércbányák már májusban megindították a szállítást, az előbbi 200, az utóbbi pedig 150 tonnát küldött naponta az ózdi kohónak.19 3 Az elégtelen kokszkészlet jelentette a legnagyobb problémát. Március végén a megalakult üzemi bizottság tagjai Pécsről koksz nélkül tértek haza. A gyár igazgatója 1945. április 5-én az Iparügyi Minisztériumhoz intézett beadványt, do itt sem tudtak segíteni.194 Kokszhiány miatt 1945. június 16-án reggel 5 órakor a III. sz. kohót lefojtották.195 Az itt dolgozó munkásokat a társüzemekhez vezényelték át. A leállás igen kedvezőtlenül befolyásolta az ózdi termelést, mert a kohógáz által termelt villamoscnergia biztosítása is megszűnt. A tartalékolt nyersvas is rohamosan csökkent. A március 21-én megindult martinmű is, mint már utaltunk rá, igen kevés tartalékkal rendelkezett, amelynek feltöltése rövid idő alatt nem volt biztosítható. A helyzetet még csak nehezítette a kemencék falazatának erősen elhasznált volta. A fentiek következtében az acéltermelés mennyisége állandóan csökkent, olyannyira, hogy szabotázs gyanúja forgott fenn. Míg a két kemencéből április első felében 24 207 q, majd a hó második felében 22 331 q acélt csapoltak, addig május első felében a termelt menniység csak 17 193 q-t tett ki.19 6 Tetmayer műszaki vezérigazgató május 16-án azonnali jelentést kért a visszaesés okairól. Kovács Sándor üzemmérnök jelentése szerint a termelés hirtelen zuhanását a kevés nyersanyag, a betétarány hátrányos megváltozása okozta. Míg normális körülmények között a martinkemence betétjénél a folyékony nyersvas volt a domináns, addig a felszabadulás után főleg szilárdnyersvas került a kemencébe.19 7 — A keverőkemence nem műkö-190 Uo. 191 Uo. 346. cs. a martinmű félhavi jelentése 1944 — 47. 192 Uo. vez. ig. lev. 1945 — 46. 238. dosszié. 193 Uo. vez. ig. lev. 1945 — 46. 154. dosszié. 194 Uo. ált. 416. csomó, hatóságokkal való levelezés. 195 A 111. sz. kohó 1945. febr. 1-től jún. 15-ig összesen 16 093 tonna fehér nyersvasat termelt, napi átlagban 119,2 tonnát, szemben az 1937. és 1942-es év 182 tonnával (uo. 1945 — 46. 154. d.). A csökkenés azért állt elő, mert a rozsnyói, a lucai pörkölt ércek, valamint a Kirunna ,,A" érc vastartalma lényegesen csökkent (uo. 1944 — 45. 312. d). 196 OL. RMSV Rt. ált. 343. csomó, a martinmű félhavi jelentése. 1944—7. 1944. I. 1945. Ш. 1944. IV. 16-30. Szilárdnyersvas q 718 221,6 4435,5 folyékony 10 324,8 3006,0 101,0 tükörvas 68,2 210,0 227,5 hulladók 6 215,3 5645,0 6 306,5 összes betét: 17 472,0 9132,5 11 165,5 197 Uo. vez. ig. lev. 1944 — 45. 118. dosszié. Ált. 346. csomó. Martinmű félhavi jelentése 1944 — 47 adatai alapján. 6 Századok 1963/4
