Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMŰ TÖRTÉNETE II. 825 tásról, a nyersanyagellátottságról és egyben teljes támogatásukról biztosították a szovjet hadsereget. Ennek fejében viszont támogatást kértek, többek között a Rima vezetői részére szabad mozgást az ország egész területén, elegendő nyersanyagot, a munkásoknak élelmet stb.17 7 A vasmű a vállalt frontrendeléseket időben, maradéktalanul leszállította. A vezetés a jóvátételi rendelések elkészítése érdekében, az adott körülmények között, figyelemre méltó lépéseket tett. A mezőgazdasági szer árugyártás kapacitásának helyreállítása, esetleges növelése érdekében hallatlan energiát fejtett ki, mert e cikkek gyártásának a fokozása ,,. . . egyébként országos érdeken kívül vállalati érdek is, mert ha kapacitásunk nem elegendő — írja a vezérigazgatóság — az ország termelésének ellátására, akkor esetleg más cégek is berendezkednek mezőgazdasági szerárugyártásra".17 8 Az aktivizálódás oka a tradicionális piacok ' megtartása, esetleges növelése volt. A vasmű tőkés vezetéséről, mint általában az egész Rima vezetéséről sem lehet azt mondani, hogy szabotálta volna a termelés megindítását. Láttuk azt is, hogy a helyi és felső tőkés vezetés minden eszközt, lehető' séget felhasznált annak érdekében, hogy a vezetés régi szervezeti formáit még a szovjet katonai parancsnokság fennállása időszakában kiépítse, azzal a céllal, hogy ha majd a teljes rendelkezési jogot visszakapja, akkor azokat tőkés tartalommal megtöltve, saját helyzetének megszilárdítására használja fel. Törekvéseit azonban több tényező együttes hatása meghiúsította. Népi demokratikus forradalmunknak már első hónapjai — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának folyamatos megvalósítása — komoly ^ csapást mértek a Rima uraira. Az első csapást az agrárforradalom végrehajtása jelentette, amelynek következtében a Rima nemcsak 14 000 hektár erdőbirtokát vesztette el, hanem sokkal többet, nevezetesen legfőbb társát és támaszát, a földbirtokos osztályt.1 7 " A másik csapás a munkásellenőrzés bevezetése volt. Gazdasági helyzetének aláásásához nagymértékben hozzájárult a külső és belső üzleti kapcsolatok széthullása a háború következtében, a jelentékeny háborús kár és az új államhatár is. Az 1945 telén megindított termelés, melyet a részvénytársaság saját gazdasági erejéből finanszírozott, nem szolgálhatta zilált gazdasági helyzetének rendbehozását. Főleg a fasizmus elleni harc támogatása, a szovjet hadsereg igényeinek kielégítése útján, s részben a létrejött forradalmi államhatalom beavatkozása — termékzárlat, kötött árrendszer stb. — akadályozta ezt meg. A szovjet hadsereg igényei kielégítésének a helyébe a népi demokratikus államhatalom természetéből következő állami beavatkozás mind szélesebb rendszere lépett, mely meggyorsította a Részvénytársaság gazdasági hatalmának aláêlS£lS£lt. Az állami beavatkozás rendszere (állami rendelés, anyagellátás, hitel) a Rimánál, így a vasműnél is 1945 április—május során kezdett kibontakozni. A vasmű pénztárában 1944. december 14-én 2 500 000 P volt. Ez az összeg különböző bevételekből 3 653 000 P-re növekedett. Ebből (munkabérre betegsegélyzőre stb.) február 9-ig 2 655 000 P-t adtak ki. Így a pénztárban 177 OL. RMSV Rt. vez. ig. lev.. 1944-45. 154. dosszié. 178 Uo. 1945 — 46. 192/a dosszié. 178 Bővebben lásd: Berend T. Iván : Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945 — 48. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bpest, 1962. 12—13. 1.
