Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMÍ' TÜJtTÉNETE II. 817 rendelkezett. Az ózdi munkások az ellenforradalom egész rendszerét megvetették, de többségük csak belsőleg lázadt fel ellene. A felszabadulás az ózdi munkásokban a fasizmus által beléjük fojtott szabadság és demokrácia iránti vágy hatalmas energiáit hozta felszínre. A gyakorolható szabadságjogokat kevésnek tartották. A felszabadított, politikailag iskolázatlan erő kispolgári radikalizmusban jelentkezett. A radikalizmust táplálta még az a tény, hogy a munkások napról-napra nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a termelés színvonalát a lehetőségekhez képest maximális szintre emeljék, olyan körülmények között, amikor úgyszólván a létfenntartásuk is problémákat okozott. A gyár vezetőségében pedig ugyanazon személyekkel találkoztak, akiktől a hosszú évek során kisebb-nagyobb sérelmeket szenvedtek el. A munkások tőke ellen indított korai, túlzott támadása, mely akkor gyakorlatilag a műszaki értelmiség-ellenességben jutott kifejezésre, bármennyire a forradalmiság jegyében bontakozott ki, az adott történelmi szituációban nem a haladás, nem a fejlődés gyorsítását segítette, hanem annak gátjául szolgált. így adódhatott, hogy a becsületes, jószándékú munkások e törekvése ugyanabba az irányba hatott, mint a rekaciósok, jobboldali szociáldemokraták és a zavarosban halászni kívánók dezorganizáló magatartása. A kommunista párt felső szervei azonban már korán felismerték e káros tendenciát és határozott lépéseket tettek e túlzások gyors felszámolására. Májusban Práth Károlyt küldték az ózdi pártszervezet élére, s az új titkár a pártvezetéssel egyetemben határozottan fellépett az eléggé el nem ítélhető baloldali túlzások ellen. Június 2-án a kommunista párt ózdi vezetősége levelet intézett a gyár igazgatóságához, hogy az MKP májusi országos értekezletén elhangzott, az újjáépítésre vonatkozó intenciók ózdi vonatkozásait megbeszéljék. „Akommunista párt — hangzott a levél — vezetőségi ülésén határozat formájában döntött arról, hogy minden eszközzel részt kíván vállalni az újjáépítés munkájában. A tegnapi nap folyamán ebben az ügyben már személyesen is folytattunk megbeszélést az igazgató úrral. A megbeszélés eredményeként folyó hó 4-én hétfőn délután 5 órakor a kommunista párt helyiségének nagytermében fogjuk megtartani a fenti tárgyú megbeszélést, amelyre ezúton tisztelettel meghívjuk a gyár igazgatóságát, az üzemi bizottságot, a gyár mérnöki karát, műszaki tisztviselőit, továbbá a szakmunkások vezetőit (esztergályos, lakatos, kovács, asztalos, ács előmunkásokat és bizalmiakat). . . "13 e Az ülésen több felszólalás hangzott el. Az értekezletről szóló tudósítás — melyet a párttitkár írt — arról számol be, hogy a kijelölt feladatok realitását a technikai értelmiség és munkások közötti javuló kapcsolat teszi lehetővé.13 7 Az értekezleten vállalták, hogy még azon a héten üzembe helyeznek egy újabb 10 ezer voltos gőzturbinát, s a mezőgazdasági szerszámok gyártására kúpoló kemencét építenek,138 június folyamán pedig 500 vagon terméket szállítanak jóvátételre. Elfogadtak egy olyan javaslatot is, hogy június 15-től 20 db vagont kijavítanak, s a jóvátételen kívül síneket, alátét anyagokat s kocsik építéséhez, javításához szükséges fazon vasakat, lemezeket gyártanak.139 Június 13-án gyári 136 OL RMSV Rt. ált. 417. csomó, az MKP ózdi szervezetével való levelezés. 137 Szabad Magyarország, 1946. jún. 8. Ózd az újjáépítés posztján. 138 Jún. 14-én Nógrádi Sándor, a Miskolci Területi Bizottság beszámolójában már megemlíti, bogy a vállalásokat teljesítették. (PI Arch. 2/6 — 16 (Borsod 11—18.). 139 Uo. PI Arch. 2/5-16 (Borsod II. 18.).
