Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
818 KIRSCHNEIl BÉLA—RÁCZ BÉLA értekezletet tartottak. Ezen 1200-an vettek részt. Az értekezleten a kommunista párt tagjai az értelmiség védelmében szólaltak fel, követelték, szűnjék meg az ok nélküli hajsza a mérnökök és művezetők ellen.14 0 Ugyanebben az időben kétszer is összehívták az értelmiségieket, hogy a problémákat, fékeértéseket tisztázzák.14 1 A kommunista párt erőfeszítései sikerrel is jártak. A vitáknak, a taggyűléseknek, a pártnapoknak, a központ által Ózdra is eljuttatott propagandafüzeteknek és a propagandista képző tanfolyamnak megvolt az eredménye. Jóval kevesebb lett azoknak a száma, akik szemben álltak a párt politikai irányvonalával, az egyre következetesebbé váló erőfeszítések komoly erjedést eredményeztek. Júniusban pl. a helyes politikai vonallal szemben állók kétszer is megpróbálkoztak, hogy pártnapon adjanak hangot elképzeléseiknek, törekvéseiknek. E frakciós törekvést azonban mind a két ízben leszerelték, elszigetelték.142 A gyári értelmiségiek jelentős része, ha ingadozásokkal is, ha megtorpanásokkal is, de elindult azon az úton, hogy konzervativizmusát feloldja, megértőbb szemmel nézze a munkások erőfeszítéseit és a közös munkán keresztül közelebb kerüljön hozzájuk. A műszaki értelmiség ellenes magatartás felszámolásáért folyó harccal egyidőben az üzemi bizottság határozott intézkedéseket szorgalmazott az igazgatóságnál a munkafegyelem megsértői ellen. Maga is számos intézkedést hozott. Április 16-i ülésén elhatározta, hogy akik kimaradoznak a munkából, nem kaphatják meg a lakás- és villanypótlékot. Ezen az ülésen bejelentették, hogy vizsgálatot folytattak a kórházban, aminek során kiderült, hogy sok a szimuláns.14 3 Az üzemi bizottság május 9-én határozatilag kimondta, hogy az asztalosok magáncélokra sarukat nem készíthetnek.14 4 Fellépett az üzemi lopások, a feketézés ellen, igyekezett olyan légkört kialakítani, amely a lógásoknak, a korrupciónak elejét vette. Ezt a bizalmi hálózaton keresztül röpgyülések tartásával és a faliújságon megjelenő cikkek útján igyekezett kialakítani. Élt a dicséret és a jutalmazás módszerével is,14 5 de nem riadt vissza a megtorlásoktól sem. Az üzemi bizottság nem a népszerűséget hajszolta, nem az egyes munkás, hanem az egész munkásság érdekét képviselte. A termelés fokozása terén rendkívül jelentős lépés volt a műszaki bizottság létrehozása. Ez a bizottság a közvetlen ellenőrzés erősítését és a munkásság valamint a műszaki gárda kapcsolatainak jobbátételét szolgálta. A műszaki bizottság 1945. július 19-én alakult meg ,,. . . mérnökökből, ill. mesterekből és munkásokból. .." A felsoroltak — írja július 27-én a Rimához küldött jelentésében az ózdi gyárvezetőség — a bányászat, energiaszolgáltatás, nyersvasgyártás, acélgyártás, gyárfejlesztés, hengerlés és üzemfenntartó gépészet köréből valók. A bizottság célja az, hogy a gyárvezetés (általában a mérnöki kar) és a munkásság közötti műszaki kapcsolat megteremtésével az eredményes munkához szükséges kölcsönös bizalmat biztosítsa. A bizottság feladata min-110 PI Arch 2/6-16 (Borsod II. 20.). 141 Uo. 142 Uo. 2/5 — 16 (Borsod IL 20.) június 17-i jelentés. 143 Ózdi Üzemi Levéltár Üzemi Bizottsági iratok. 144 Uo. máj. 19-i ülés jkv. 145 Uo. 1945. jún. 6-i ülés jkv. és OL RMSV Rt. vez. ig. lev. 1945-46. 279. doszszié. Ápr. 21-i ülés jkv.
