Századok – 1963

Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810

816 KIRSCHNEIl BÉLA—RÁCZ BÉLA A helyi pártszervezetekben jelentkező elhajlások a vasmű üzemi bizott­ságának munkájában is tükröződtek. Az elhajlások a tőke alulról történő kor­látozásának mind szélesebb alkalmazásáért folyó harcban fékezőleg hatottak. A tőkés vezetés az adott lehetőségeken belül a belső ellentéteket igyekezett a maga hasznára kamatoztatni. Az üzemi bizottság az alakuló ülésen — mint láttuk — úgy döntött, hogy az első héten felméri a megoldásra váró halaszthatatlan feladatokat. A feladat tisztázása során helyesen ismerte fel, hogy az előrehaladás kulcs­kérdése a vasmű megtisztítása a népellenes reakciós elemektől. Az április 10-i ülésen felülbírálták az ideiglenes igazolási, illetve munkábalépési engedé­lyeket. Ennek során több személyt elbocsátottak, alacsonyabb munkakörbe helyeztek, de volt, akinek kérését pártolólag terjesztettek az igazgatóság elé.130 Az április 21-i ülésen pedig bejelentették, hogy május 2-án a 2. sz. igazoló bizottság megkezdi működését. Az üzemi bizottságnak a reakciós elemek ellen irányuló tevékenysége a vezérigazgatóság ellenállásába ütközött. A vezérigazgatóság a vasmű igaz­gatóságához írott május 8-i levelében leszögezte: ,,. . .a felvétel és elbocsájtás olyan kérdések például, amelyek nem tartoznak az üzemi bizottságok hatás­körébe".13 1 A vasmű igazgatója a fenti utasításnak megfelelően az üzemi 1 bizottság tudta nélkül több esetben állított munkába embereket.13 2 Az igazoltatások elkezdése a gyáron belül kedvezően hatott ugyan a szilárduló munkafegyelemre, de ellenkező folyamatnak is elindítójává vált. Az igazoló eljárásokat a reakciósok és egyes jobboldali szociáldemokraták a munkafegyelem lazítására, a hanyag munkások fedezésére használták fel. Rágalmazó vádaskodások kaptak lábra. A munkavezetők és ennél magasabb beosztásban dolgozók nem merték a normális munkafegyelmet megkövetelni még akkor sem, ha nem volt semmi takargatni valójuk. Hovatovább ez a folya­mat a vasműben dolgozó egész műszaki értelmiség elleni támadássá kezdett kifejlődni.13 3 Ez azért alakulhatott így, mert a kommunisták között is voltak olyanok, akik feleslegesnek tartották a nemzet demokratikus erőinek össze- • fogását. A területi bizottság jelentése szerint Ózd azon körzetbe tartozott, ahol a tagság egy jelentékeny része nem értette meg a demokratikus politika folytatásának szükségességét.13 4 Ez többek között kifejezésre jutott a munkásság és a műszaki értelmiség helyes viszonyának meg nem értésében is. „Diósgyőrön, Ózdon, Borsodmegyé­ben általános volt az a hangulat — mondotta Nógrádi Sándor a májusi kon­ferencián —, hogy el kell távolítani a műszaki tisztviselőket, azokat is, akik itt maradtak."13 5 E káros szemlélet csak részben függött össze 1919 emlékével. Vélemé­nyünk szerint a meg nem értés az ózdi viszonyok szükségszerű terméke volt. A párttagság döntő része — mint láttuk — munkásmozgalmi múlttal nem 130 Ózdi Vasmű üzemi levéltár. ÜB iratok. 131 Iratok . . . 132 Ózdi Üzemi Levéltár ÜB iratok 1945. ápr. jkv. 133 P I AJ-CJJ. 2/5-16 (Borsod 11-20) 1945. jún. 7-i jelentés. 134 Uo. 2/5—16/Borsod 11—17. A Területi Bizottság máj. 17-i jelentése. 136 „Harc az újjáépítésért". Az MKP 1945. máj. 20 —21-én tartott országos érte­kezletének jegyzőkönyve. MKP kiadás 36 —37. 1. — Ennek lett a következménye, hogy a Vasmű műszaki értelmiségének többségét április végén letartóztatták, néhány nap múlva azonban visszaengedték őket munkahelyükre.

Next

/
Thumbnails
Contents