Századok – 1963
Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 810
AZ ÓZDI VASMŰ TÖRTÉNETE II. 815 Nógrádi Sándor a Központi Vezetőség Országos Szervezési Osztályán tartott beszámolójában június ]4-én a következőket jelentette ki: „Ózdon nagyüzem van: legjobb a helyzet a maga tendenciájában, fejlődésében: nemrégiben még a szociáldemokraták túlsúlyban voltak, nekünk ugyan több tagunk volt, de szervezetileg gyengébbek voltunk. Befolyásunk, kádereink gyengék voltak, néni tudtunk megbirkózni a szociáldemokrata vezetőkkel. Most kb. az a helyzet, hogy három hét leforgása alatt a szociáldemokratáktól 500 tag jött át a kommunista pártba, köztük egy üzemi bizottsági tag is, úgy hogy ha az arányt nézzük, a választások után 9 : 7 volt a szociáldemokraták javára, ma pedig 8 : 8 az arányszám. Átjöttek értelmes szakszervezeti emberek, a java jön át hozzánk. Ez természetesen nagyon állhatatos, rendszeres munkának az eredménye, amelyet a helyi elvtársakkal (köztük Práth elvtárs) hajtottunk végre."12 4 Július végéig a szociáldemokrata pártból a kommunista pártba 700-an léptek át.12 5 A szociáldemokrata pártban sok baloldali maradt, akik révén sikerült a későbbiekben is ellensúlyozni a jobboldal törekvéseit. A kommunisták politikai munkáját nagyban elősegítette az üzemi párt-1 szervezetek megalakítása. Korábban aktívahálózat működött, melyen keresz-1 tül a pártvezetőség tartotta a kapcsolatot a tagsággal.12 8 Az elvégzendő feladatok, a párttagság bevonása a munkába, a párttagság fejlődése megkövetelte pártszervezetek létrehozását a műhelyekben. Az üzemi szervezetek május végén mint 10-es egységű csoportok jöttek létre. Június 14-ig 192 ilyen szerve-1 zet alakult.12 7 A tizes csoportok vezetői egy-egy műhelyen belül együttesen beszélték meg a problémákat. A szociáldemokrata párt később hasonló szervezési formát épített ki.12 8 Augusztusban a tizes bizalmi rendszer fenntartásával több csoport egyesülése következtében nagyobb pártszervezetek jöttek létre, melyek vezetőséget választottak, s létrehozták a gyár pártbizottságát. A kommunisták nagy figyelmet fordítottak az agitációra. Ennek egyik formája a faliújság volt. A „Szabad Magyarország" 1945. augusztus 12-i i cikke írja a fali újságokról, hogy „komoly termelési beszámolók mellett éles gúnnyal ostorozzák a tapasztalható hibákat". Az agitáció másik formája volt a röpgyűlés. Ezeken a műhely egész kollektívája részt vett, sok esetben a szociáldemokratákkal közösen rendezték. A népnevelő hálózatot is kiépítették, 1945. június 2. és 14. között propagandistaképző tanfolyamot szerveztek, melynek vidéki hallgatói is voltak.12 9 A szervezeti formák fokozatos kialakítása rendszeresebbé tette a párt mindennapi munkáját, növelte a párttagság felelősségét és szélesítette a pártdemokráciát. 121 Uo. 2/5 — 16 (Borsod, 11—18.) Nógrádi Sándor és más területi bizottságok beszámolójából részleteket közöl Rákosi Sándor (Párttörténeti Közlemények, 1960. 219-240. 1.). 124 Uo. K/5/1986. Az Üzemi Titkárok Országos Értekezletén. „A nagyüzemi kommunista pártszervezetek munkájáról és feladatairól" szóló referátum. 120 Uo. 2/5 — 16 (Borsod II —18.) Nógrádi Sándor 1945. jún. 14-i beszámolója. — A május 17-i jelentés szerint Ózdon ilyen szervezeti felépítés még nem volt (uo. 2/5 —16. Borsod II —11) 1945. máj. 17-i jelentés. 127 Uo. 2/5-16 (Borsod 11-11) 1945. máj. 17-i jelentés. 128 Válóczi Elek, Kubancsik László és Mitterpach Gyula személyes visszaemló-129 PI Arch. 2/5-16 (Borsod П-17) 1945. jún. 17-i jelentés.
