Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYILAS MOZGAI.OM TÖRTÉNETÉHEZ 805 A nyilas mozgalmak német kapcsolatairól ebben az idó'ben még meglehetősen keveset tudunk. Nem mintha ezek a kapcsolatok nem álltak volna fenn, hanem mert forrásaink ebben a tekintetben túlnyomórészt némák. Azt tudjuk, hogy szinte mindegyik nyilas frakció igyekezett szálakat keresni Németország hivatalos körei felé részben a budapesti német követségen keresztül, részben közvetlenül: alig volt olyan önjelölt „vezér", aki ne járt volna Németországban s ne ajánlkozott volna fel Hitlernek, vagy a náci párt embereinek.108 Az is nyilvánvaló, hogy Szálasi és Csia Sándor már 1936 őszi németországi útjuk során tárgyaltak — és feltehetően kapcsolatba is léptek — hivatalos német körökkel. Csia Sándor, Szálasi helyettese 1936 óta a német kapcsolatok felelőse volt.10 7 1937 őszén Szálasihoz csatlakozik Rothen Ferenc, a magyarországi német kisebbségi mozgalom egyik aktivistája. A párt külügyi vezetője lesz azzal a megbízatással, hogy Szálasi számára biztosítsa a német külügyminisztérium támogatását.108 Hogy Rothen német ügynök volt, s nyilvánvalóan német utasításra csatlakozott Szálasihoz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy néhány hónap múlva elhagyja Magyarországot s a német külügyminisztérium kelet-európai osztályának referense, az egyik legfontosabb magyarországi hírszerző központ vezetője lesz.109 Szálasi mozgalmára Németországban eleinte nemigen figyeltek fel, részben a mozgalom kezdetlegessége miatt, részben tájékozatlanságból. Az 1937-es év azonban ebben a tekintetben is fordulatot hoz: a német sajtó növekvő , érdeklődést tanúsít iránta. Különösen 1937 őszi újabb törvényszéki tárgyalása és elítélése vált ki széles körű visszhangot: vezető német lapok — az Essener i National Zeitung, a Kölnische Zeitung, a Deutsche Allgemeine Zeitung — hasábokon keresztül számolnak be a tárgyalásról és dicsőítik a fasiszta vezért.110 A Berliner Tageblatt, többek között, a következő szavakkal „jósolja meg" Szálasi jövőjét: „. . .az a nagy érdeklődés, amellyel a közönség a tárgyalást figyelemmel kísérte és az a lelkesedés, amellyel a néptömegek a moz, galmat körülveszik, mutatja, hogy milyen fenséges szerep és nagyszerű hiva, tás vár még Szálasira Magyarország történetében."111 Goring lapja, az Essener National Zeitung ugyancsak állást foglal Szálasi mellett s kijelenti: „. . .az a hungarizmus, amelyet Szálasi Ferenc hirdet, egyedül nyújt lehetőséget arra, hogy Magyarország dunamenti vezető szerepet töltsön be."112 Mindez új jelenség: mindeddig a német hivatalos körök a nyilvánosság előtt meglehetősen tartózkodóan viseltettek a különböző magyar nemzeti szocialista „vezérek" és csoportok iránt. A magyarországi nyilas sajtó, természetesen, dicsekedve hivatkozik most ezekre a lelkes német állásfoglalásokra,11 3 amelyek nem tévesztik el hatásukat a szélső jobboldal különböző rétegeire. 106 Böszörmény Zoltán németországi útja során Hitlernél is volt kihallgatáson; Festetics Sándor gróf a budapesti német követtel tárgyalt stb. 107 BM. NB. 4419/45. Endre László és társai népbírósági pere. Baky László vallomása. 108 Sombor-Schweinitzer : i. m. 21. 1. 109 BM. NB. 4419/45. Endre László és társai nópbírósági pere. 241. 1. 110 Virradat, 1936. dec. 6. 111 Berliner Tageblatt, 1937. dec. 2. 112 Sombor-Schweinitzer : i. m. 21. 1. — A'fasiszta Németországnak a valóságban esze ágában se volt, hogy Magyarországnak dunamenti vezető szerepet szánjon. 113 Virradat, 1937. dec. 6.
