Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
804 LACKÓ MIK LÖS A szélsőjobboldal más elemei viszont szervezetileg is a nyilas mozgalomba olvadnak. Ebben az időben „ismeri fel" nemzeti szocialista „meggyőződését" Hubay Kálmán, a nyilas párt későbbi „másodvezére", Gömbös Gyula egyik újságíró-kreatúrája, aki 1936-ban még két kormánypárti napilap felelős szerkesztője, de Gömbös halála után karrierje megakad, s 1937 végén a szerkosztői állásokból eltávolítják.102 Jellemző, s az 1937 őszén alakuló „nyilas-egységgel" közvetlenül is kapcsolatban álló példa vitéz Endre László politikai pályafutása. Mint gödöllői járási főszolgabíró 1937 januárjában a kormánypárt nem hivatalos jelöltjeként indul a lovasberényi időközi választáson, de a NEP hivatalos jelöltjével szemben súlyos vereséget szenved. 1937 júniusában már mint ellenzéki fasiszta „pártvezér" tűnik fel: megalakítja a Paj védő Szocialista Pártot és párthelyiségül bérbe veszi az Andrássyút 60. számú ház — a későbbi hírhedt nyilas központ — néhány szobáját.103 1937 augusztusában találkozik Szálasival s vele „életszerződést" köt; eszerint Endre László „pártjából" és a betiltott NAP-ból új pártot hoznak létre, neve: Magyar Nemzeti Szocialista Párt. Fenntartás nélkül elismeri Szálasi vezérséget és a „hungarizmust", mint az egyesült párt „elméletét".104 1937 nyaráig az egymással torzsalkodó, hol egyesülő, hol szétváló nemzeti szocialista pártok és csoportok között nem alakult ki egyetlen olyan irányzat sem, amely a nyilas tábor személyi ellentétein úrrá tudott volna lenni s többé-kevésbé egységes mederbe tudta volna terelni a különféle árnyalatú csoportokat. Most, a fasiszta mozgalom számára kedvező külső és belső viszonyok között, bizonyos fokig módosul a helyzet; a nyilas frakciók maguk is úgy látják, hogy valamiféle összefogás nélkül nem képesek kihasználni a lehetőségeket. Hogy az „egység" Szálasi és a mozgalma körül kezd kikristályosodni, azt számos ok magyarázza. Szálasi, a régebben fellépett vezérkedő konjunktúra-lovagokkal ellentétben, még nem veszítette el tekintélyét: ellenkezőleg, a persze következetlen hatósági üldözések — 1937 novemberében, még mindig nem jogerősen, tíz hónapi fogházra ítélik105 — a mártír dicsfényével övezik. Mint láttuk, ő az egyetlen nyilas vezér, aki nemcsak megtűri, hanem tudatosan szervezi a különböző fasiszta csoportok „radikális" terrorista elemeit; ez a legaktívabb „mozgalmista" pretoriánus gárda 1937 őszére már nagyrészt hozzá csatlakozott, ő rendelkezik a legjobb kapcsolatokkal a hadsereg és főleg a vezérkar tisztikara felé, — ennek a rétegnek a támogatása nélkülözhetetlen a magyarországi fasiszta mozgalom számára. Tekintélyének növekedéséhez hozzájárul „ideológiai' és politikai fanatizmusa is. Végül, de nem utolsó sorban: egyre jobban érdeklődnek iránta a fasiszta Németország hivatalos körei. 102 BM. NB. 865/946. Hubay Kálmán népbírósági pere. 103 Sombor-Schweinitzer : i. m. 17 — 18. 1. 104 BM. NB. 4419/45. Endre László és társai népbírósági pere. 105-108. 1. — Az „életszerződés" ezenkívül kimondja, hogy a szövetség mindkét felet egész életére köti, hozzá minden nemzeti szocialista pártvezető csatlakozhatik. Az új párt programjából, az általánosságokon kívül, csak az olvasható ki, hogy jeltétlenül kormány -zóhű s a versúllesi szerződést beeikkelyező törvényeket nem ismeri el. Az „óletszerződós" utolsó mondata: „A szerződést Isten, haza, nemzet, magyarság és kormányzóhűség szellemében és valóságában kötöttük . . . Budapesten, 1937 aug. 1-én a magyar nemzeti szocializmus egyesítése alapján." Ezzel az egyesüléssel jut Szálasi nem sokkal később az Andrássy út 60. sz. házhoz. — Endre Lászlót 1938 januárjában Pest vármegyei alispánná választják. 105 Ld. a 69. sz. jegyzetet.
