Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYIT. A S MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 795 Az 1936 őszén bekövetkezett „fordulat" közvetlenül nem vezet Szálasi mozgalmának komolyabb kiszélesedéséhez; különösen nem a munkásosztály vagy akár csak a dolgozó kispolgárság szélesebb tömegeiben. Szálasi pártja továbbra is csak egyike — s nem is a legerősebbike — a Magyarországon működő „nemzeti szocialista" mozgalmaknak. A nyilas mozgalmak állásáról érdekes képet festenek ebben az időben azok a jelentések, amelyeket a szociáldemokrata párt titkárságának 1937. április 27-i körlevelére és kérdőívére küldenek a helyi szociáldemokrata szervezetek.7 0 A beküldött 71 jelentésből mindenekelőtt az derül ki, hogy általában, országosan a „nemzeti szocialista" pártok és csoportok — bár 1936 — 37 fordulójától bizonyos fellendülés mutatkozik körükben — gyenge és zűrzavaros állapotban vannak; valóban kiépített, vagy akár csak többé-kevésbé szervezett nyilas mozgalomról ebben az időben még egyáltalában nem beszélhetünk. A jelentést küldött 71 helységből 40-ben egyáltalán nincs, vagy lényegében nincs nyilas szervezkedés. Komolyabb befolyásuk csak Zala megyében,7 1 Győr megye egyes községeiben,7 2 az ország nyugati perem-vidékén, Fejér megye néhány községében és Debrecenben,7 3 s néhány elszórt hely-I ségben (Mezőberény, Szentendre) van. Szálasi pártjáról, a NÁP-ról a jelentések szinte egyáltalán nem emlékeznek meg. A különböző nyilas csoportok résztvevői túlnyomórészt „középosztálybeliek", állami, városi tisztviselők, szellemi inségmunkások, katona- és csendőrtisztek, tisztesek, kisebb részben vidéki kispolgárok, kiskereskedők; az akkor még nem nagyszámú lumpenproletár elemeken túl csak elvétve található közöttük mezőgazdasági nincstelen vagy ipari munkás. Jellemző, hogy Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Ózdon — néhány lumpen pro le tárt kivéve — nyilas munkásról egyáltalán nem tudnak; Győrben is csak egy csoport volt keresztényszocialista munkás csatlakozott hozzájuk.74 A jelentésekből kiderül, hogy a feloszlatott Böszörménymozgalom által félrevezetett agrárproletár-rétegek szinte mindenütt visszahúzódtak; részben csalódottságukban, részben pedig mert az ez időben zajló i „kaszáskeresztes" perek megfélemlítették őket. A közigazgatás igen sok helyen vagy támogatja a nyilasokat, vagy legalább is jóindulatú, semlegességet tanúsít irántuk. Szentesen a főispánnal és a rendőrség vezetőjével tartanak fenn jó kapcsolatot; Derecskén az egyik nyilas-vezér a főszolgabíró fia, másik vezetőjük a főispán barátja; Zala megyében „szellemi vezetőik előkelő közéleti egyéniségek, akiknek a tekintélye és befolyása módot ad arra, hogy a nyilas mozgalom szabadon és sokszor a törvény kereteit túllépve tobzódhasson"; Csongrádon a vezető közigazgatási tisztviselők segítik őket. A mozgalomról jellemző képet ad végül a helyi vezetők összetétele. A jelentések 92, különböző frakcióhoz tartozó nyilas vezető „szociális" arculatához nyújtanak 70 A kérdőívek a következő kérdéseket tartalmazzák: van-e a helységben nyilas mozgalom; kik a vezetői; találhatók-e közöttük 1918—19-ben vagy később a munkásmozgalomban szerepet játszó egyének; a helyi hatóságoknak milyen a viszonya a nyilasokhoz stb. - PI. A. XVII. 1/1937/96. 71 Itt már hosszabb ideje Eitner Sándor nagybirtokos és fiai folytattak nyilas szervezkedést. 72 Itt a gróf Pálffy Fidél vezetése alatt álló Egyesült Nemzeti Szocialista Párt szervezkedik; a falusi „intelligencia" egyes tagjain kívül helyenként befolyást gyakorol birtokos parasztokra és teljesen nincstelen mezőgazdasági munkásokra is. 73 A 40 000 holdas nyilasvezér, gróf Festetics, ill. a vele szövetkező debreceni ifj. Balogh István szervezkedési területe. 74 PI. A. XVII. Uo. 4 Századok 1963/4
