Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
796 LACKÓ MIK LÖS adalékot. Közülük 11 földbirtokos vagy tőkés, 7 katonatiszt vagy tiszthelyettes, 36 „középosztálybeli" (állami, városi tisztviselő, magántisztviselő, szellemi szükségmunkás, ügyvéd, orvos stb.), 30 nagyobbrészt módos kispolgár (kocsmárosok, vidéki kereskedők, iparosok, birtokos parasztok) és mindössze 8 ipari vagy mezőgazdasági proletár. A 92 helyi vezetőből 8 — 10-nek volt 1918 —19-ben vagy később valami kapcsolata a baloldali munkásmozgalommal. Végül még egy jellemző adat: a 92 ember közül 23 követett el különböző bűncselekményt (sikkasztás, lopás, garázdaság stb.), vagy tekinthető komolyan erkölcsi fogyatékosnak (súlyos alkoholista, rendszeres munkakerülő stb.).7 5 Bár a „középosztály" és a kispolgárság egy részének szélsőjobboldali hangulata erősödik, nem számottevő a szervezett nyilas mozgalom ebben az időhen Budapesten sem. A magukat kifejezetten „nemzeti szocialistának" nevező frakciók közül csak az 1936-ban alakult, Salló János vezette „Nemzeti Front"7 6 rendelkezik bizonyos befolyással a „középosztály" fiatalabb generációja körében. A NAP a fővárosban a szervezkedés kezdeti szakaszában van. „Radikális" kispolgári-lumpenproletár csoportja ugyan elsősorban itt tevékenykedik, de semmi jel sem mutat arra, hogy a munkásság soraiban bármiféle befolyást tudott volna szerezni.7 7 Szálasi ekkori „pártjának" azonban mégis megvan a maga veszélyes jelentősége. Azzal, hogy nemcsak az úri-középosztályi szélsőjobboldal legszélsőségesebb elemeit igyekszik tömöríteni, hanem — kispolgári-lumpenproletár csoportja segítségével — a félrevezethető városi és falusi dolgozó tömegeket is, olyan fasiszta irányzat jön létre Magyarországon, amely keretét alkothatja egy széleskörű fasiszta tömegmozgalomnak — ha azt a külső és belső viszonyok elősegítik. * Szálasi mozgalma nemcsak az ellenzéki fasiszta pártok és csoportok zilált állapotát tekintve jelentkezik „jókor", hanem az ország egész bel- és külpolitikai helyzetét tekintve is. Nemzetközi téren az 1936 elejeésl938 tavasza közötti korszak a fasiszta hatalmak előretörésének, külpolitikai aktivizálódásának s első nyílt agreszsiós lépéseinek az időszaka; ekkor alakulnak ki azok a nemzetközi erővonalak, amelyek később a második világháború kirobbantásához vezetnek.78 Olaszország Abesszínia elleni— megtorlatlanul hagyott — agressziója után 1936 márciusában a rajnai zóna német megszállásával a Népszövetség elszenvedi második nagy vereségét. Az abesszin háború Olaszországot nyugati kapcso-75 A helyzetképet a PI. A. XVII. 1/1937/96. dosszié anyaga alapján állítottuk össze. 76 Salló János, városi tisztviselő Rajniss Ferenccel együtt 1936-ban alakította meg a Nemzeti Front nevű fasiszta szervezetet. A mozgalom, amely 1938-ban kb. 4000 tagot számlált, valójában teljesen „hagyományos" 19-es fajvédő alapon állt. 77 Egy csendőrségi jelentés szerint 1937 tavaszán a NAP-nak állítólag 120 „munkás" sejtje van, egyenként 6 munkásból; a hírt azonban semmilyen egyéb konkrét adat nem támasztja alá. Pl. Cs. j. ö. 1937. márc. 12. 78 A nemzetközi helyzetre és Magyarország külpolitikájára vonatkozóan ld. Kerekes Lajos : Magyarország és az Anschluss (kézhat), valamint Ádám Magda : Magyarország és a Kisantant a második világháború előtti években (1936—1937). Századok, 1962. 3-4. sz.
