Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYIT. A S MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 811 ún. „Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt" — a debreceni Balogh István és Pálffy Eidél pártja — több „munkás" aktivistája.6 0 Csakhamar közöttük találunk néhány, a szociáldemokrata pártból régebben kizárt izgága, zavaros fejű, vagy a rendőrség számára besúgó szolgálatra vállalkozó embert is.61 A sort a szélsőjobboldali mozgalmakból jól ismert és pénzért, vagy csupán „akció-lehetőségért" mindenre vállalkozó „rohamosztagos" terroristák egészítik ki.6 2 Az „új" irányvétellel változáson megy át a NAP hangja is: az „úri" szélsőjobboldal felé szóló, „régimódi" fajvédő-nacionalista röpiratok és körlevelek mellett „újhangú" uszító röplapok jelennek meg, amelyek a legútszélibb antiszemitizmust és sovinizmust vad szociális demagógiával párosítják. A röplapokat — Szálasi engedélyével — hol névtelenül, hol a NAP „munkás vezetősége", hol pedig „Az első Szociálnacionálé Végrehajtó Bizottsága" nevében a „radikálisok" írják és állítják elő. Az egyik, februári keltezésű röpiratot ,,a kommunizmusból kiábrándult munkások" aláírásával több újság szerkesztőségébe is elküldik.0 3 A röplapok „jogot, munkát, megbecsülést" követelnek a „magyar munkás" számára, hogy „kiszabadíthassa magát a zsidó vezetés alatt álló szociáldemokrata-kommunista szakszervezetek önkényuralmának béklyóiból és a feudál-kapitalista, nemzetpusztító tőkés zsidóság önző, kapzsi karmaiból."64 „Vádolják" a „polgári társadalom vezetőit", mert 1919 után nem használták ki a munkások „kiábrándulását" az „internacionális munkás-célkitűzések haszontalanságából", nem állították be őket ,,. . .a jog, munka és megbecsülés elválaszthatatlan egységébe", s az ország felépítését a „büdös proli" nélkül és ellen csinálták meg; vádolják a kormányt, mert megtűri a szociáldemokráciát, sőt a magas klérust is, mert az „internacionalizmus oldalára állt"; vádolják a. szociáldemokrata munkásvezetőket és a Kommunista Internacionálét. . . Meghirdetik „az Első Szociálnacionálé harcát, amely az összes munkásokat Istenhit, Hazaszeretet és Szociális jólét alapján fogja össze a Nemzetközösségek elkerülhetetlen kifejlődése útján".65 Az egyik, a demagógia legvadabb 60 PL Cs. j. ö. 1937. febr. 26. 61 Sombor-Schweinitzer i. m. 20. 1. - Népszava, 1937. dec. 23. - Űj Hang 1937. dec. — E réteg két jellegzetes figurája: Kassai-Schallmayer Ferenc nyomdász; 4szocialistának indult, később a különböző kommunista-ellenes frakcióknál tűnik fel. 1937-ben Szálasihoz csatlakozik és a ,,munkás szervezés" vezetője lesz. — Párkány István 1912-ben lépett be a szociáldemokrata pártba. A húszas években kétszer börtönbe vetik, „nemzet megbecsülése elleni vétség" címén. A szociáldemokrata párt 1934-ben mint destruktív rendbontót kizárja, utána a fasiszta mozgalmakhoz, majd Szálasihoz csatlakozik. 1937 novemberében a csepeli WM-ből mint „megbízhatatlant" elbocsátják, mire kérvénnyel fordul Horthy Miklóshoz. Arra hivatkozik, hogy „a magyar munkásságnak szélső nemzeti, keresztény mozgalma sikere érdekében igen jelentős munkát végzett", s hogy Hitler fasiszta pártjában is több volt szocialista ért el magas pozíciót, — a vele szembeni megkülönböztető elbánás megszüntetését kéri (PI. BM. VII. res. 1938. 1. 9070). 62 Ekkor csatlakozik pl. Szálasihoz Barcsay Árpád, ny. ezredes, a nemzeti szocialista mozgalmak ismert terror-lovagja; Oláh Árpád „újságíró", a Böszörmény-mozgalom „propaganda-főnöke", aki egyben rendőrségi besúgó is volt .Sombor-Schweinitzer : i. m. 14. 1. 63 Esti Kurír, 1937. febr. 23. - OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. 64 „Magyar Munkás ! Eszmetárs !" A NAP röpirata, 1937. febr. OL. BM. Szálasi per. 2. tek. 65 „Magyar Munkások ! Eszmetársak !" A NAP munkás vezetőségének röpirata 1937. márc. Uo.
