Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYIT. A S MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 789 és a közéletben szerepet vivő egyének létszáma kb. 200—250 fő leliot".33 Ha tekintetbe vesszük, hogy a pártba ténylegesen beszervezett tagok létszáma 1937 elején nem sokkal haladhatta meg az egy-két ezer főt,33 3 megállapítható, hogy indulásakor Szálasi mozgalma összetételében sem különbözött a 30-as évek jellegzetes ,,úri"-középosztályi, katonatiszti, bürokrata fasiszta szervezeteitől. 1936 őszéig Szálasi mozgalma más vonatkozásban is hasonló a többi nyilas-fasiszta csoporthoz. Ö is csak vidéken szervezkedik: ténylegesen megalakult szervezetei nagyobbrészt Sopron megye egyes községeiben és Pestkörnyék erősen nyugdíjas lakosságú helységeiben vannak.3 4 A nép „alsó" rétegeihez ő se fordul, tartózkodik minden élesebb hangú szociális demagógiától, s ennek megfelelően a párt — az „úri" szélső jobboldal említett elemem túl — a vidéki kispolgárság egyes csoportjaihoz (iparosok, jórészt német ajkú nyugat-magyarországi és pestkörnyéki birtokos parasztok) is csak elvétve jut el.35 Mindemellett a NAP-ban folyó „pártszervező" és politikai tevékenység kezdettől fogva magán viselte vezére „elhivatottsági" tudatából származó mániákus módszerességét és „következetességét", s ebben kétségtelenül különbözött a többi nemzeti szocialista frakciótól és csoporttól. Szálasi pártját konspirativ „elit-pártnak" tervezi: helyi „Nemzeti Szervezetekből" állna, élükön egy-egy „Zászlós úrral", akinek „munkatörzse" a „Tizek Tanácsa".36 A „Tizek Tanácsa" üléseit,, az ún. „suttogókat" mély titokban tartják. Az aktív tagok ünnepélyes formák között esküt tesznek, a tanácstagok a zászlós urak, ezek pedig egyenesen Szálasi kezébe.3 7 Ez a mániákus „következetesség" nyilvánul meg Szálasinak a többi szélsőjobboldali, fasiszta párthoz és csoporthoz való viszonyában is. A fasiszta mozgalom magyarországi állapotát tekintve, Szálasi kétségtelenül „jókor" érkezik. A régebben alakult „nemzeti szocialista" pártok 1936-ra ui. a teljes politikai csőd szélére kerültek. A „Kaszáskeresztes mozgalmat" és kalandor vezérét — „radikalizmusa" miatt — már rég otthagyták úri, katonatiszti hívei;3 8 1936-ban gyors ütemben folyik a „mozgalom" rendőri felszámolása. A többi, szalon- és agrár-fasiszta pártocska és csoport közül lényegében egynek * 33 Sombor-Schweinitzer titkos jelentésének másolata az 1938. évből. OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. — A jelentés abból a célból készült, hogy — az uralkodó körök „konzervatív ellenforradalmi" szárnyának szájaíze szerint — megmutassa Szálasi mozgalmának veszélyességét és adalékul szolgáljon ahhoz a tervhez, amely a köztisztviselőket rendeletileg el akarta tiltani a „szélsőséges" pártokba való belépéstől. A titkos jelentés — talán éppen ezért — mértéktelenül eltúlozza a párt tényleges erejét, ós 10 000-re becsüli az ország területén a Szálasi-mozgalom szervezésével intenzíven foglalkozó egyének számát. Ezt az adatot úgy kapja, hogy az összes lefoglalt névjegyzékben szereplő embereket aktív tagoknak tekinti. A névjegyzékek túlnyomó része azonban olyan személyek neveit tartalmazta, akiket Szálasi mint potenciális tagokat vagy támogatókat tartott nyilván. (Vö. a Szálasi Ferencnél tartott házkutatás alkalmával lefoglalt névjegyzékeket. OL. BM. Res. 1937. 6. 10661 sz.) ""A korabeli írások a NAP taglétszámát 1937-ben 8 —9000-re becsülték. Ez — a névjegyzékek ismeretében — erős túlzás. Szálasi a rendőrségen a NAP tagjainak számát 1000-re tette. 34 OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. 35 Ld. a fentebb idézett ,,névjegyzókek"-et, valamint Pl. Cs. j. ö. 1936. jan. 24., máj. 22., jún. 5., jún. 12„ jún. 19., júl. 10., júl. 31. stb. 36 Pl. Cs. j. ö. 1936. febr. 28. 37 Sombor-Schweinitzer titkos jelentésének másolata az 1938. évből. Id. h. 38 Ld. erről Szakács Kálmán : A kaszáskeresztes mozgalom története (kézirat).
