Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
790 LACKÓ MIK LÖS sem sikerült az 1935-ös választáson kitörnie elszigeteltségéből, s egyik sem tudta elnyerni a német vagy olasz fasizmus többé-kevésbé hivatalos támogatását.38 Ezek a pártocskák és frakciók — vezéreik folytonos hatalmi ellentétei, zavaros pénzügyeik, s nem utolsósorban kiáltó politikai analfabétizmusuk miatt — éppen akkor kerülnek válságos állapotba, amikor több tényező hatására újra fellendülőben van a nemzeti szocializmus „csillaga": amikor a dzsentri-dzsentroid katonatiszti, államliivatalnoki, „középosztályi", földesúri rétegek növekvő elégedetlenséggel veszik tudomásul Gömbös Gyula politikájának „kudarcát", a „felülről" várt totális fasizmus bukását; amikor a fasiszta Olaszország és Németország külpolitikai aktivizálódása az addiginál nagyobb támaszt nyújt e most már erőteljesen ellenzékbe vonuló szélsőjobboldali rétegeknek. Szálasi „merevsége" a hitelüket veszített "vezérek" és pártok zűrzavarában egyenesen elősegíti tekintélyének növekedését. 1936 folyamán sorra tárgyal a fasiszta csoportokkal, de egyikkel sem köt szorosabb kapcsolatot, féltékenyen őrzi vezéri különállását.4 0 Júliusban Csillaghegyen a NAP szűkebb megbeszélésén egyenesen megállapodnak abban, hogy „egyik politikai párttal sem egyesülnek, mert ez a párt tekintélyének rovására megy".4 1 Szeptemberben azún. „Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt" javaslattal fordul Szálasihoz, hogy a fővárosi törvényhatósági választásokon vállalja a nemzeti szocialisták listájának vezetését. Ezt Szálasi visszautasítja, mert mozgalmukat „nem tartja annyira komolynak, hogy ő ott exponálja magát".4 2 Ennek a magatartásnak — no meg ismeretlenségének — kétségtelenül komoly szerepe van abban, hogy növekszik tekintélye a zilált állapotban levő fasiszta csoportok körében.4 3 1936 tavaszán Szálasi képviselői mandátum szerzésére is kísérletet tesz: föllép a pomázi választókerületben április 2-án sorra kerülő időközi választáson. Korábban már utaltunk arra, hogy ebben az időben a nemzeti szocialista jelöltek fellépését nem kíséri siker. Szálasi is csúfos kudarcot vall: bár a választókerületben mozgalmát már eléggé jól ismerik, a leadott több mint 12 000 szavazatból csak 942 esik rá.4 4 A választási vereség azonban egyáltalán nem rendíti meg. Azt a tanulságot vonja le belőle, hogy célját nem parlamenti úton kell elérnie. De távolról sem valami erőszakos puccsra gondol, hanem arra, hogy nézeteinek és „államépítő" tervének Horthy Miklós kormányzót nyeri meg. Jellemző, hogy erre 1936 őszét, a Gömbös Gyula halálát követő napokat tartja alkalmasnak: októberben Keresztes-Fischer Lajos tábornok, a kormányzó katonai irodájának vezetője kezeihez terjedelmes memorandumot juttat el. Ez a „legfelsőbb helyen való felhasználásra" készült „Emlékeztető" Szálasinak. már ismert „államépítő" tervét tartalmazza. A tábor-39 Az 1936. évi választáson a nemzetiszocialista jelöltek országosan 68640 szavazatot kaptak, Budapesten alig néhány százat. 40 E tárgyalásokról ld. Pl. Cs. j. ö. 1936. febr. 21., valamint Szálasi tanúvallomását Pálffy Fid él népbírósági perében (BM. NB. 4418/1945). 41 Pl. Cs. j. ö. 1936. aug. 7. 42 Pl. Cs. j. ö. 1963. okt. 2. 43 Uo. 44 Sombor-Schweinitzer i. m. 13. 1. — Ugyanez év júliusában a pacsai kerületben Dücső Jánosnó, nemzetiszocialista jelölt, a Nyilaskeresztes Párt egyik későbbi vezető „egyénisége" a szavazatok öt százalékát kapja (uo.). — A Szociáldemokrata Párt jelentése szerint Szálasi csak a helyi „intelligencia körében hódított némi teret". (PI. A XVII. 1/1932/410).
