Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
788 LACKÓ MIK LÖS hitelélet" érdekében. A röpirat befejező jelmondata: „A nemzettel a nemzetért, Isten, paraszt, polgár és katona nevében."2 8 A NAP az első hónapokban közvetlen szervező munkát nem folytat. Ennek részben Szálasi „módszeressége" az oka: a szervezetek megalakítása előtt propaganda munkával, a megfelelő helyi vezetők kiválasztásával stb. igyekszik a talajt előkészíteni.2 9 A szervező munka elhúzódása mögött azonban politikai okok is állnak: Szálasi és csekélyszámú híve örömmel értesül Gömbös Gyula nagy hangon meghirdetett „reform-mozgalmáról"; mint a dzsentri-katonatiszti, hivatalnoki, földesúri szélső jobboldal nagyrésze, ezek is újra abban reménykednek, hogy Gömbös „felülről" mégiscsak elvezeti őket a fasiszta diktatúra „szociális" paradicsomába. Szálasi maga is úgy nyilatkozik, hogy 100%-ban híve a miniszterelnök reform-programjának s mozgalma akkor lesz ellenzéki, ha a program nem valósul meg.30 És valóban: mint később látni fogjuk, Szálasi mozgalma is csak Gömbös bukása, a Gömbös iránti szélső jobboldali illúziók szertefoszlása után kezd nagyobb aktivitásba és kelt szélesebb visszhangot — túlnyomórészt az ,,úri" szélsőjobboldalnak az uralkodó köröktől távolabb álló tagjai körében. Többségükben ehhez a réteghez tartoznak közvetlen hívei, majd az 1935 végén meginduló szervezkedés helyi vezetői is: Vasváron egy nyugalmazott főhadnagy, Sopronban volt ébredők és nyugat-magyarországi felkelők, Pomázon egy gyógyszerész, Sály községben egy joghallgató, a helyi vezető jegyző fia, Békéscsabán lezüllött magántisztviselő, Diósjenő községben fakereskedő, egy vitéz „földműves" és egy asztalos, Székesfehérvárott tisztviselők, tisztek, tiszthelyettesek, a párt bölcsőjét képező Szentendrén, Csillaghegyen, Békásmegyeren nyugalmazott főtörzsorvos,3 1 jegyző, ügyvédek, néhány iparos.32 1938 elején — már jóval a NAP betiltása után — a rendőrség politikai osztálya titkos jelentésben foglalta össze a pártra vonatkozó adatokat. Az összesítés megállapítja, hogy a lefoglalt névjegyzékekben felsoroltak között „nagyon sok közéleti szerepet betöltő és közhivatali tisztséget viselő személy szerepel. . . Ezeknek a száma bizonyítja legjobban, hogy a Szálasi-féle mozgalom az aktív közhivatalnokok között is nagymértékben terjed s ott a mozgalomnak jó talaja van." A NAP céljaira 527 személy juttatott pénzt, többségük köztisztviselő, ügyvéd, orvos stb. 65 személy kötelezvényt írt alá, hogy a mozgalomhoz pénzzel vagy egyéb eszközzel járul hozzá, közülük 24 köztisztviselő, 30 magántisztviselő, ill. értelmiségi, néhány kisiparos és három segédmunkás. A párt budapesti névsorában ugyancsak igen sok a köztisztviselő, valamint az aktív vagy nyugalmazott katonatiszt. A vidéki helyi szervezetek vezetői közül 1937 elején mintegy százan közhivatalnokok s az „ugyancsak jobbmódú 28 A NAP röpirata. OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. 29 Pl. Csendőrségi jobboldali összesítő. (A továbbiakban: Cs. j. ö.) 1935. okt. 11. 30 Pl. Cs. j. ö. 1935. máj. 10. 31 Név szerint: dr. Póchy Henrik. Nevét azért érdemes megemlíteni, mert maga is félbolond „ideológus" és „történész" volt; terjedelmes írásokban vázolta fel sajátos, matematikai alapon nyugvó „világtörténetét", amelyben szerinte számítások alapján — a jövőre nézve is — megállapíthatók a háborúk, forradalmak, nagy események időpontjai. Egyesek szerint Szálasi sok mindent átvett „elméletéből". Ld. Magyarság, 1939. dec. 24. 32 PI. Cs. j. ö. 1935. okt. 18., dec. 13., 1936. máj. 22., jún. 19., júl. 10., júl. 24., szept. 25., jún. 5. — valamint OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs.
