Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYILAS MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 787 önző érdekeit olyan nehéz volt valamelyest is elleplezni — nem véletlenül vált vezérré egy „önzetlen", a fasiszta ideológiában fanatikusan hívő abnormális személyiség. Csak egy ilyen egyéniség beteges tudata öltöztethette a „mozgalmat" valamiféle ideális törekvésnek a jelmezébe, csak egy ilyen ember „elhivatottságába" vetett hit kölcsönözhetett ideig-óráig valami csalóka pátoszt környezetének, a nyers reakciós érdek lovagjainak. Figyelemre méltó jelenség, hogy Szálasi a „mozgalom" számára két időszakban igazán hasznos. Először a kezdeti időszakban, amikor ki kell alakítani a fasiszta tömegmozgalmak számára nélkülözhetetlen, mindenre elszánt „mozgalmisták" pretoriánus gárdáját (ebben nagy szerepe van a „vezér" fanatizmust árasztó szuggesztivitásának). Másodszor akkor, amikor szimbolikus vezérként a börtönben ül s így semmi — saját maga ténykedése sem — gátolja, hogy személye körül az elhivatott vezér mítosza kibontakozhassék. * 1935 márciusában Szálasi Ferenc politikai pártot alapít a „Nemzet Akaratának Pártja" elnevezéssel. Az alakuló ülést Szálasi és vitéz Csia Sándor Bhév titkár2 4 hívják össze. A megjelentek névjegyzéke, sajnos, nem maradt fenn. A jegyzőkönyv szerint az értekezlet az új párt programjául Szálasi „Cél és követelések" című munkáját fogadta el.2 5 A párt mögött eleinte csak az Életszövetség tagjai találhatók: katonatisztek, rendőrtisztek, néhány pestkörnyéki (szentendrei, csillaghegyi, pestújhelyi) tisztviselő vagy kispolgár.26 Kezdetben egy titokzatos „Fő tekintetes Ür" — valószínűleg Taby Árpád ny. testőrőrnagy — a párt hátterében álló vezetője, de helyét csakhamar a szervezési irodát vezető Szálasi foglalja el.2 7 Az első hónapokban a párt jellege és arculata nem sokban különbözik az „Életszövetség" addigi arculatától, s tevékenysége néhány röpirat és körlevél kiadásában merül ki. A kiadványok egy része, éles antiszemita hangvétellel, a zsidóság elleni harcra mozgósít; másik része a párt „célkitűzéseit" ismerteti. Ezek a röpiratok azt bizonyítják, hogy a párt ebben a kezdeti időben nem volt más, mint a Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt elszaporodott „úri" fajvédő, agrár-fasiszta csoportok egyike. Az egyik első, 1935 júliusi keltezésű nyomtatvány a „Hungária Egyesült földek Ősföld Népe" címet viseli; közli, hogy a Nagy Haza régi nagyságát csak a NAP (Nemzet Akaratának Pártja) „mint az Osföld egyedüli, tiszta és bátor Életszövetsége" tudja visszaszerezni. Közvetlen követelései: titkos népszavazással elfogadtatni a „Cél és követelések" c. programot; addig is az állam ne vállalja a trianoni szerződésből fakadó anyagi terheket, törölje el a hátralékos adókat, vállalja magára a gazda-adósságokat, s irtsa ki a zsidó hiteléletet, a „tiszta magyar 24 Csia Sándor Szálasi egyik első „híve" és barátja; a „mozgalomban" Szálasi helyettese. 25 Jegyzőkönyv a Nemzet Akaratának Pártja megalakulásáról Bpest, 1935. márc. 4. OL. BM. Szálasi-per. 1. tekercs. 26 Török András : Szálasi álarc nélkül. Bpest. 1940. 23. 1. — Török András, békéscsabai borbélysegéd a 30-as óvek közepén a Böszörmény-mozgalom aktivistája; 1936 tavaszán Szálasihoz csatlakozik. A mozgalom egyik „munkás" szervezője. 1939-ben szakít Szálasival. Könyvében a „régi radikális mozgalmisták" kiábrándulásának útját írja le; a könyvet minden jel szerint Sombor-Schweinitzer utasítására írta. (Ld. a könyvnek a rendőrség politikai osztályát és Sombor-Schweinitzert dicsőítő részeit.) 27 Sombor-Schweinitzer : i. m. 12. 1.
