Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
786 LACKÓ MIK LÖS Szálasi — legalábbis politikai szereplésének korai szakaszában — hű képviselője saját társadalmi osztályának: annak a dzsentroid-,,középosztályi", katonatiszti rétegnek, amelyet a világháború és a forradalmak utáni viszonyok kilendítettek „békebeli" biztonságából, s amely a fasizmusban nemcsak a forrongó néptömegek elleni harc új, hathatós eszközét, hanem saját vágyálmainak beteljesítőjét is látja. A legvégletesebb formában osztja osztályának összes, hosszú évtizedek alatt felhalmozódott reakciós nézeteit: a szélőséges nacionalizmust, az antiszemita gyűlöletet, a „mély" vallásosságot, a felettesek iránti alázatos hűséget (jellemző, hogy a „hungarista átállítást" 1944 nyaráig Horthyval, a Legfőbb Hadúrral együttműködve tudja csak elképzelni). Mint sok osztályostársának, neki is ezek az „eszmék" adnak — egy mélységesen retrográd, ugyanakkor formálisan bizonycs „tartást" biztosító — keretet és erkölcsi illúziót. Annak ellenére, hogy időnként sok mindent összeolvas, műveltsége sem áll sokkal magasabb fokon, mint a társaié. Emellett Szálasi nyilvánvalóan beteg lelkületű egyéniség. Zavaros „ideológiáját", amely osztálya torz érdekeit, előítéleteit és erkölcsi hiedelmeit fejezi ki az akkor ezer csatornán át beáramló fasiszta „korszellem" köntösében, minden ellenőrzés nélkül tekinti egyedül üdvözítőnek és büszke arra, hogy ez az „ideológia" az ő „anyanélküli gyermeke"; nézeteihez mindvégig mániákus fanatizmussal ragaszkodik. 1927-ben ismerkedik meg menyasszonyával, de „elhivatottságára" való tekintettel tíz éven keresztül teljes önmegtartóztatásban él. Egy időben spiritizmussal foglalkozik, de csakhamar abbahagyja, mert a szeánszok túlságosan mély benyomást tesznek rá. Babonásan hisz az álmokban, azokat naplójában is rögzíti. Vezéri „elhivatottságának" misztikus légkörébe családtagjait is bevonja.2 0 1938-as letartóztatása után, a börtönben mániás „ideológiai" fejtegetésekkel és általános közhelyeket kifejező „társadalomfilozófiai" ábrákkal írja tele jegyzetfüzetét.2 1 Közben a Biblia alapján felállítja Jézus családfáját s megállapítja, hogy Jézus nem zsidó eredetű, hanem ahhoz, a „godváni" fajhoz tartozott, amellyel a magyarság is rokon.22 „Egész életvezetése, túlértékelt eszméi, közösséget kereső lelkivilága (valójában: lelki egyedülléte), kifejezési bizarrsága, csökkent valóságérzéke, kóros önértékelése, »küldetésébe« vetett hite, zavaros ideológiája — írja találóan róla 1946-ban a névtelen pszichoanalitikus — skizoid pszichopátia (életidegen kóros személyiség) diagnózisnak felvételét teszik jogosultá."2 3 Ez a nem kifejezetten elmebeteg, de kétségtelenül kóros lelkivilágú egyéniség más, „normális" feltételek között megmaradt volna egy társadalmilag nemigen veszélyes különcnek, aki a különböző testületeket „tervezeteivel" és mániákus elgondolásaival ostromolja, — a fasiszta mozgalom révén azonban komoly és veszedelmes társadalmi jelentőségre tett szert. Ez egyáltalán nem tekinthető véletlennek. Ebben a szélső reakciós, agresszív mozgalomban, amely egy egészségtelen, embert torzító társadalom minden beteges vonását, fekélyét és kinövését kihasználta s az ész- és értelem-ellenességből emelt oltárt; ahol az aktivisták zöme az „úri" középosztály legelvetemültebb és legsilányabb konjunktúra-lovagjaiból s a társadalom minden osztályának lumpen-elemeiből került ki; ahol a vezető gárda nyersen reakciós és 20 Szirmai Rezső : i. m. 252, 253. stb. 1. 21 Szálasi börtönfüzete. B. M. Irattár. (Sz. n.) 22 Szirmai Rezső : i. m. 262. 1. 23 Szirmai Rezső : i. m. 264. 1.
