Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
A MAGYARORSZÁGI NYILAS MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 783 „elhivatottságának" mániákus tudata; csakhamar mint elméleti és politikai „tervkovács" tűnt föl. ,,A magyar állam felépítésének terve" c. írása — saját visszaemlékezése szerint — 1928-ban született meg benne, s első „öntését" 1929-ben kapta.4 Szálasi 1930-ban tagja lett a Taby Árpád ny. testőrőrnagy5 által alapított Magyar Élet Szövetség nevű titkos fajvédő társaságnak,6 amely jellegében, összetételében és célkitűzéseiben nem sokban különbözött a húszas években gombamódra tenyésző fél-legális, a Bethlen-kormány szélsőjobboldali ellenzékét képező tiszti alakulatoktól. Szálasi a csoportnak minden jel szerint fő ideológusa és szervezője volt. Rövidesen a rendőrség is felfigyelt tevékenységére, s felhívta a Honvédelmi Minisztérium figyelmét az „összeesküvő" vezérkari tiszt,.veszedelmes" nézeteire.7 1931. augusztus 25-én Gömbös Gyula, akkori honvédelmi miniszter magához hivatta Szálasit. Szüleihez írt levelében Szálasi így számolt be a kihallgatásról: „Azért hívattalak — mondotta neki Gömbös —, mert rendőrségi titkos jelentés szerint te egy politikai összeesküvésben veszel részt, melynek az a célja, hogy a jelenlegi kormányt erőszak alkalmazásával megbuktassa, egy egész új rendszer alapjait rakja le. A Kormányzó Urat ezzel az erőszakos ténykedéssel befejezett tény elé akarjátok állítani és ki akarjátok nála kényszeríteni, hogy ő az általatok benyújtott új kormányt szentesítse. A jelentés szerint Szálasy Ferenc kapitány úr... irányítja az egész puccsnak a hadműveleti részét."8 Szálasi tagadott, azt válaszolta, hogy biztosan szavait értették félre tiszt-társai. „Türelmetlenségem és az éles hangon való bírálgatásom onnan ered, hogy a jelenlegi nyomorúságos gazdasági viszonyokon igen is segíteni lehet..." Gömbös erre így szólt: ,,Ne politizálj, mert bajod lesz belőle. Az én helyembe pedig csak akkor jössz, ha én elmentem. Előbb nem. Na szervusz." Másnap Gömbös szárnysegédje közölte Szálasival, mit beszélt a kihallgatás után Gömbössel. „A Szálasival való beszélgetéskor úgy éreztem — mondotta neki Gömbös —, mintha tükörbe néztem volna, mintha önmagamat láttam volna mint vezérkari századost, aki türelmetlen volt és mindent bírált. Egy különbség van kettőnk között: én nem politizáltam, míg ő politizál. Ezt pedig nem tűröm."9 A jellemző incidens után egy ideig még töretlenül haladt tovább pályáján, 1932-ben vezérkari vizsgát tett, 1933-ben vezérkari őrnaggyá léptették elő. Sőt, Gömbössel bizonyos kapcsolata is kialakult: „szervezési kérdésekről" 4 Szálasy Ferenc : A magyar állam felépítésének terve. 1. füzet. Bpest, Egyetemi nyomda. 1933. Előszó. 5 Taby Árpád ny. testőrőrnagy a 30-as években a szélsőjobboldali mozgalmak egyik titkos vezetője, Szálasi barátja, aki szoros kapcsolatban állt a hadsereg magasrangú tisztjeivel és sok neves jobboldali közéleti személlyel. 1938-ban, letartóztatásakor, Szálasi őt javasolja a Hungarista Mozgalom vezetőjéül. Taby Árpádot — jellemző módon — az 1939-es választáson kormánypárti programmal választják meg Gyöngyösön képviselőnek. 6 Sombor-Schweinitzer József : A magyar nemzetiszocialista mozgalmak története OL. Kiim. Békeelőkészítő IH/2/121. — 1943-ban Sombor Schweinitzer — nyilván kormány-megbízásból — a rendőrség politikai osztályának anyagai alapján megírta a nemzeti szocialista mozgalmak részletes eseménytörténetét. Az összefoglalás, amely igen sok adatot tartalmaz, a kormány és a Belügyminisztérium nyilasellenes tevékenységét volt hivatva bizonyítani — feltehetően a nyugati hatalmak felé. 7 OL. В. M. Szálasi per. 1. tekercs. 8 Szálasi levele szüleihez, 1931. okt. 4. OL. В. M. Szálasi per. 1. tekercs. 9 Uo. — Gömbös szavai arról, hogy ő „nem politizált", természetesen nem felelnek meg a valóságnak.
