Századok – 1963
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782
784 LACKÓ MIK LÖS szóló elaborátumát 1931-ben személyesen adta át Gömbösnek s a honvédelmi miniszter egyik, ,,Reggel''-nek adott interjújában saját gondolatait fedezte fel;10 1933-ban ,,A leszerelés elvi alapjai" címmel újabb tervezetet nyújtott be Gömbös Gyulához, aki — Szálasi szerint — a kéziratra a következő megjegyzéseket írta: „érdekes; lényegében egyezik felfogásommal", valamint: „sok szeretettel olvastam; többet ér egy fegyver megkonstruálása, mint bármely filozófiai elgondolás."1 1 1932-ben Szálasi katona-politikai előadó a vezérkarnál; közben tájékozódás — egyesek szerint felajánlkozás — céljából sorra járja az országban működő politikai pártokat, köztük a szociáldemokrata pártot is.1 2 1933-ban megkezdi társadalmi „elgondolásainak" közlését „A magyar állam felépítésének terve" címmel.1 3 Ez a tervezet, mely egy zavaros gondolkodású, társadalomtudományi szempontból egy, a lehető legrosszabb értelemben vett félművelt autodidakta gondolkodásának minden jegyét magán viseü, nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megalkossa az abszolút jó, helyes és igazságos társadalmi rendet Magyarországon; s mindezt — tervezetének elfogadása esetén — három év alatt kívánja lebonyolítani. Szálasi e társadalompolitikai „főműve", amelyre az 1935-ben írt „Cél és követelések", későbbi mozgalmának „hungarista" programja is épül, valójában csak terjedelmében és mániás módszerességében különbözik a harmincas évek elejének úri-fasiszta tervezeteitől. Az előszóban, miután megállapítja, hogy a világháború „gyökeresen megváltoztatta a kiindulási alapokat, különösen az állam, az államhatalom és a nép kölcsönviszonyában", kijelenti, hogy tervezete a fejlődés két törvényszerűségére épül: 1. az államhatalom megnövekedett szerepére; 2. arra, hogy a néptömegek nagyobb politikai és társadalmi aktivitásra törekszenek. Mint látható, Szálasira nem annyira a német, mint inkább az olasz fasizmus „ideológiája" hatott, amelynek központi gondolata az állam totalitásának hangsúlyozása; a magyar szélsőjobboldal fő bázisát alkotó hivatalnoki, katonatiszti rétegek az olasz fasizmusnak ezt az „alapelvét" különösen vonzónak találták.14 Az „átépítés" terve egy úri fantaszta hamisítatlan fasiszta-ízű utópiája, amely a kor antiliberális eszméit alkalmazza a magyar dzsentroid államhivatalnok, katonatiszt és a válság által megrendült helyzetű úri középbirtokos réteg elképzeléseihez. Eszerint a magánkapitalizmust és a közvetítő kereskedelmet meg kell rendszabályozni, a gazdasági élet irányításában ós ellenőrzésében pedig az államnak döntő szerepet kell biztosítani. Különösen a mezőgazdaságot — a tervezet szerint a gazdasági élet alapját — vezesse és irányítsa az állam, beleértve a külföldi piacok szerzését is. Jellemző, hogy a nagyipart le akarja építeni, s hogy a tervgazdálkodás „alappilléreit" szinte kizárólag a mezőgazdaság problémáinak rendezésében látja (mezőgazdaság racionalizálása, mezőgazdasági termékek kivitelének állami megszervezése, 10 Uo. Az természetesen másodrendű kérdés, vajon Gömbös tényleg elsajátította-e Szálasi egyes gondolatait. A lényeges az, ahogyan Szálasi a saját maga és Gömbös nézetei közötti hasonlóságokat értékelte. 11 Uo. A bpesti kir. büntetőtörvényszék ítélete Szálasi Ferencről 1937-ből. (A védelem bizonyítás-kiegészítésre vonatkozó kérelme.) 12 Népszava, 1937. máj. 12. — Vö. Szirmai Rezső : i. m. 261. 1. 13 Szálasy Ferenc : A magyar állam felépítésének terve. 14 Mussolini a 30-as évek elején összefoglaló brosúrát írt az olasz fasizmus „eszmerendszeréről", „A fascizmus elmélete" címmel. Feltehetően ez a könyv befolyásolta Szálasi nézeteit.
