Századok – 1963

Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935–1937) 782

A MAGYARORSZÁGI NYILAS MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ* (1935—1937) A politikai élet nyilvános porondján Szálasi Ferenc 1935 kora tavaszán jelent meg. Szálasi szociális helyzete, neveltetése, életútja maga is sok jellegzetes vonását mutatja a magyarországi fasiszta mozgalom arculatának. 1897-ben született Kassán, apja honvédségi tisztviselő. Szüleinek öt gyermekük volt. Három fiútestvérével együtt Szálasi Ferenc is a katonatiszti pályára készült. Nyers, szigorú, kispolgári előítéletekkel eltelt apa, bigottságig vallásos, misztikumra és babonára hajlamos anya, aki „keresztül kasul itatta a hittel,"1 a kőszegi katonai alreáliskola feudális kaszt-szellemet, a katonatiszti „elit" mindenhatóságát, vak-fegyelmet és durvaságot árasztó légköre — ez a környezet alakította fiatal korában. A bécsújhelyi katonai akadémia befejezése után, 1915-ben avatták hadnaggyá. Harminchat hónapig teljesített frontszolgálatot, túlnyomórészt vezérkari összekötő minőségben. 1921-ben hadiiskolára vezényelték: saját vallomása szerint ekkor kezdett „szociológiával" foglalkozni.2

Ezek a „szociológiai" tanulmányok teljesen felszínesek, csapongóak és válogatás nélküliek voltak. Amikor a felszabadulás után a börtönben megkérdezték tőle, hogy „ideológiájának", a „hungarizmusnak" a kidolgozásához milyen forrásmunkákat használt, homályosan a magyar történelem, a magyar néprajz, földrajz, a magyar nyelv, az Uj-Szövetség, az Ó-Szövetség és Vierkandt „Handwörterbuch der Soziologie"-jának tanulmányozására hivatkozott.3 1924-ben soron kívül századossá léptették elő, majd 1925 decemberében a vezérkarhoz osztották be. Ezekben az években érlelődött meg benne saját * E tanulmány része egy, a nyilas mozgalom történetéről és társadalmi bázisáról készülő terjedelmesebb monográfiának. Az itt közölt részletet megelőzően a monográfia leírja az 1929 —33-as gazdasági válság hatását Magyarországon; elemzi az uralkodó osztályok belső viszonyait, ezen belül a szólső jobboldal fő bázisát alkotó államhivatalnoki, katonatiszti, úri középbirtokos rétegek gazdasági ós politikai törekvéseit, valamint társadalmi arculatát; jellemzi a 30-as évek elejétől fellépő fasiszta mozgalmakat, e mozgálmaknak az 1919 —20-as fajvédő irányzattal rokon, illetve eltérő vonásait. Ezután következik az itt közölt fejezet. 1 Szirmai Rezső : Fasiszta lelkek. Bpest. 1946. 236. 1. — 1945 őszén Szirmai Rezső újságíró, egy magát meg nem nevező pszichoanalitikus orvos kíséretében a börtönben felkeresett húsz háborús főbűnöst. A velük folytatott beszélgetések alapján érdekes és eredeti riportkönyv készült. A riportok dokumentális értéke általában nem nagy, de a Szálasival való beszélgetést rögzítő riport igen sok reális adalékot nyújt Szálasi egyéniségéhez. 2 Á budapesti nópügyész vádindítványa Szálasi és társai ellen. OL. Filmtár 7885. B. M. Szálasi per. (A továbbiakban: OL.BM. Szálasi-per.) 1. tekercs. 3 Szirmai Rezső • i. m. 263. 1.