Századok – 1963

Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725

734 KllÓNIKA reteket megyénként pótfüzetekbe foglalni, mert ez sablónossá tenné a tanulást. A leg­jobb megoldás kétségtelenül az lenne, ha a tanárok maguk is aktívan foglalkoznának helytörténettel, ez azonban mai túlterhelésük mellett szinte megoldhatatlannak látszik. Az elhangzott hozzászólásokra válaszolva, Eperjessy Oéza elsősorban azt emelte ki, hogy bár a történelemtanítás gerincét továbbra is a politikai történelem alkotja, a tanterv alapján most fokozott mértékben bekapcsolt gazdaság-, társadalomtörténet stb. lehetővé teszik, hogy ez ne legyen puszta eseménytörténet, hanem megfelelően mutassa be az egész fejlődést. Az ülés Unger Mátyás zárszavával ért véget. A délután folyamán került sor a TIT történelmi szakosztályai országos választ­mányának ülésére. 1963. május 22-én de. Székely Oyörgy főtitkár elnöklete alatt két előadás hangzott el a Balaton ós környékének történetéből. Sági Károly múzeumigazgató (Keszthely) „Földrajzi és településtörténeti problémák kapcsolata Keszthely környékén" című elő­adásában régészeti és történeti adatok alapján világította meg a Balaton vízszintjének változását a rómaiak korától a XVIII. századig. Bendefy László osztályvezető (Buda­pest) „Vízmérnöki munkálatok a Balaton környékén a XVIII. és XIX. században" című előadásában a XVIII. századi vízszint szabályozását célzó mérnöki munkálatokkal foglalkozott. Az előadásokhoz Degré Alajos ós Kanyar József levéltárigazgató (Kapos­vár) szólt hozzá. Az ülés Székely Oyörgy elnöki zárszavával ért véget, aki egyben az egész vándorgyűlés jelentőségót is összefüggően értékelte. A TIT ORSZÁGOS TÖRTÉNELMI VÁLASZTMÁNYÁNAK KESZTHELYI ÜLÉSE A TIT Történelmi Szakosztályai a történelmi műveltség terjesztésének széles körű feladatát vállalták ós teljesítették. Munkájukat a többi művelődésügyi és tudományos kutató intézményekkel összhangban és szoros kapcsolatban végzik. Különösen ered­ményesnek bizonyult a Magyar Történelmi Társulat és a TIT együttműködése. A törté­nelmi műveltség terjesztése feladata a kutató történészeknek és a pedagógusoknak, a muzeológusoknak, a levéltárosoknak és az iskolán kívüli tudományos ismeretterjesztés munkáját vállalóknak egyaránt. Ezért rendezte meg a TIT Országos Történelmi Választ­mánya ez évi ülését is az Országos Történész Vándorgyűlés keretében. A Vándorgyűlésen megtárgyalt kérdések a TIT munkájában is jelentős szerepet játszanak. A történelmi szakosztályok feladatuknak tartják a helytörténeti ismeret­terjesztést. A TIT kiadványai és folyóiratai jelentős helyet biztosítanak a helytörténeti tanulmányok publikálásának. „A gimnáziumi tantervi vita és a történelmi műveltség" elvi tanulságai a TIT munkájában is hasznosíthatók. A háromnapos vándorgyűlésen valóban több felszólaló foglalkozott a TIT munkájával, és a választmányi ülésen is többen reagáltak a történelmi műveltség és a helytörténeti kórdósek vitáján elhangzottakra. A választmányi ülés résztvevői, az Országos Választmány tagjai és a megyei történelmi szakosztályok képviselői írásban megkapták az elnökség beszámolóját az 1962/63. óvi történelmi ismeretterjesztő munkáról. A beszámoló az előttünk álló nagy feladatok szempontjából mérte fel az elmúlt ismeretterjesztő évad eredményeit ós fogyatékosságait. A marxizmus-leninizmus eszmei offenzívája támadás a tudatlanság, a műveletlenség ellen is. A dolgozók százezreit kell megismertetni az általános műveltség alapjaival. Az elkövetkezendő évek művelődés­ügyi munkájában az ismeretterjesztésre nagy feladatok várnak a világnézeti neve­lésben is. A TIT történelmi szakosztályainak előadói 1962-ben összesen 4461 előadást tar­tottak, 266 159 hallgató előtt. Az előadások a következőképpen oszlottak meg: * Előadás Hallgató 1961 1962 1961 1962 Iparban Mezőgazdaságban Hivatalokban, intézményekben . 1336 1645 1499 1061 2125 1275 88 538 96 035 78 260 56 692 123 970 85 497

Next

/
Thumbnails
Contents