Századok – 1963

Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725

KRÓNIKA 735 Jelentősen, megnövekedett a mezőgaídasági dolgozók számára tartott törtónelmi ismeretterjesztő előadások száma. A falusi előadások számának növekedése és a TIT megyei történelmi szakosztályainak tapasztalatai azt mutatják, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk körében nagyarányú érdeklődés mutatkozik a történelmi (elsősorban parasztságtörténeti) előadások iránt. Ugyanakkor határozottan csökkent az ipari munkások számára tartott történelmi előadások száma. Ennek az a magyarázata, hogy a műszaki fejlesztés követelményeinek végrehajtása érdekében jelentősen növelni kellett az üzemekben szervezett műszaki előadások számát. A műszaki ismeretek gyarapítása fontos társadalmi ügy. A TIT szervezetei helyesen jártak el, mikor fokozott figyelmet fordítottak a természettudományosműszaki ismeretterjesztés fejlesztésére. Hibát azok a szervezetek követtek el, melyek nem tudtak egyidejűleg megfelelő figyelmet fordítani a társadalomtudományi ismeretterjesztés fejlesztésére is. A termelés színvonala emeléséhez és a vele szorosan összefüggő szocialista társadalmi tudat kialakításához az ismeretterjesztés akkor járul hozzá a legmegfelelőbb módon, ha a műszaki és agrár szakismereteket megalapozó természettudományok és a világnézeti nevelést célzó társadalomtudományok ismeretterjesztése egészséges szintézist képez. Az 19G2-ben tartott előadások témacsoportok szerinti megoszlása a következőképpen alakult: EGYETEMES TÖRTÉNELEM Ipar: 540 Mezőgazdaság: 801 Egyéb: 444 Összesen: 1785 MAGYAR TÖRTÉNELEM Ipar: 521 Mezőgazdaság: 1324 Egyéb: 831 Összesen: 2676 Az egyetemes ós a magyar törtónelmi előadások zöme a legújabbkori történelmi kérdésekkel foglalkozik. Nagy számban szerepelnek a munkásmozgalom történetével foglalkozó előadások, közöttük a szakmatörténeti előadások. 846 helytörténeti előadás hangzott el. Ugyanakkor a TIT megyei szervezetei kevés olyan klubestet vagy előadói konferenciát rendeztek, melyeken a tagság a történelemtudomány újabb eredményeivel ismerkedhetett volna meg. Hasonlóképpen kevés előadás hangzott el a történelmi segédtudományok vagy rokontudományok köréből, melyek elősegítenék a TIT előadók továbbképzését, emelnék az értelmiség körében végzett ismeretterjesztés színvonalát. Kevés például a néprajzi előadások száma, holott a helytörténeti ismeretterjesztésben a néprajznak szerepet kellene vállalnia. Sok szakosztály dicséretesen veszi ki részét a cigánylakosság között végzett ismeretterjesztésben. A cigányok történetével foglalkozó előadásokat azonban ki kell terjeszteni a lakosság szélesebb körében is, hogy segítsék eloszlatni azokat az előítéleteket, melyek még mindig gátolják a cigánylakosság asszimilálódását. A TIT történelmi szakosztályainak legnagyobb gondja az előadások szemléltetésének megoldása. Általános tapasztalat, hogy a legvonzóbb szemléltetési eszköz a film, azonban a rendelkezésre álló filmkészlet korántsem kielégítő. Az ismeretterjesztés — jelenleg több szerv között megoszló — anyagi eszközeinek jobb koordinálására lenne szükség ahhoz, hogy az előadások szemléltetését korszerűen és színvonalasan biztosítani lehessen. Nem kielégítő az írásos ismeretterjesztés, a népszerű történelmi könyvkiadás helyzete sem. A beszámoló részletesen foglalkozott a munkás- és tsz.-akadémiákon folyó történelmi ismeretterjesztés helyzetével, a tematikák tervezésével. A magasszínyonalú és rendszeres ismeretterjesztés legjobban bevált formái — a szabadegyetemek mellett — az akadémiák előadássorozatai, melyek egy vagy több éven át, évenként 10—16 előadás keretében, azonos hallgatóság előtt, egy-egy tudományág körébe tartozó ismeretekből összefüggő tájékoztatást nyújtanak. Á beszámoló a történelmi ismeretterjesztés számszerű mutatói és tartalmi elemzése mellett nagy teret szentelt a minőség kérdésének, s megállapítja, hogy a szakosztályok aktivitása még korántsem kielégítő, s az előadások társadalmi ellenőrzését sem tudták megvalósítani, ami pedig a színvonal emelésének alapvető feladata lenne. A választmányi ülésen Mód Aladár, az ELTE Tudományos Szocializmus Tanszékének vezetője, a TIT alelnöke elnökölt. Résztvett az ülésen Karp Jakovlevics Bronyics, a kisinyovi egyetem tanára, a szovjet ismeretterjesztő társulat küldötte.