Századok – 1963

Történeti irodalom - Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz (Ism. Benda Kálmán) 725

KRÓNIKA 733 tanítási módot. Az egyes korok közötti arányok eltolódása során felmerül a periodizáció kérdése. A referátum javaslata szerint az I. osztályban az őskor és ókor tanítását vennék tervbe i. u. 476-ig, a II. osztályban a feudalizmusét 1789-ig (a magyar történetben 1790-ig, esetleg 1711-ig), a III. osztályban a kapitalizmus korát az imperializmus kialakulásáig, a IV. osztályban pedig napjainkig oktatnák a történelmet. Ez a periodizáció a nagy történelmi korszakok és azoknak megfelelő társadalmi formák alapján osztja fel a tananyagot, a jelenlegi beosztáshoz képest pedig az új- és a legújabb kor javára változtatja meg az arányokat. Az új anyagbeosztás természetesen előtérbe állítja a módszertan kérdését csakúgy, mint a tankönyvekét. Az utóbbiakkal kapcsolatban a referátum a forrás-szemelvények, az illusztrációk és a megfelelő modern tipográfia alkalmazásának kérdését emelte ki. Benczédi László tud. munkatárs (Budapest) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az általános iskolai történelemoktatás politikai történeti alapvetése után a középiskolákban az eddigieknél jobban kellene törekedni a társadalomtörténeti szempontok érvényesítésére. Korunk szellemi élete minden területen az összevonás és tipizálás irányába halad, s ennek a törvényszerű objektív folyamatnak a mi területünkön éppen a társadalomtörténet előtérbe nyomulása felel meg. A jelenlegi középiskolai történelemtantervben о szempontok fokozott érvényesítésének főként az ión. összefoglaló és ismétlő órákon kellene lehetőséget biztosítani. A társadalomtörténeti szempont eddigieknél erőteljesebb érvényesítése pedagógiailag már csak azért is kívánatos, mert a társadalom, a közösség iránt érzett kollektív felelősségtudat felkeltésével és kifejlesztésével nagy mértékben hozzájárulhat a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Csatáry Imre szakfelügyelő (Miskolc) rámutatott arra, hogy a tantervi vita során nem alakult ki egységes álláspont a történelemtanítás mennyiségi követelménye tekintetében. A maximalizmust a tantervi tervezetnek sem sikerült legyőznie, s nem értett egyet Eperjessynek ezzel kapcsolatban javasolt, a régebbi tantervtől eltérő anyagelosztásával, s helyette a periodizációra vonatkozólag más javaslatot tett. Végezetül hangsúlyozta, hogy a tanterv megvalósítása szempontjából elengedhetetlenül szükséges a törtélemtanítás módszertanának kidolgozása. Dizseri Sándor szakfelügyelő (Cegléd) hangoztatta, hogy a kétféle periodizáció a kettősség veszélyét rejti magában, s ha ez a kettősség elkerülhetetlen, akkor legalább a lehető legkisebb mórtékre kell leszorítani. Szükségesnek tartotta az érettségi vizsgákra való előkészítésre megfelelő idő biztosítását. Az európa-, ill. hungarocentrizmus elleni harccal kapcsolatban rámutatott arra, hogy ez irányú erőfesztíéseinknek az adott lehetőség, elsősorban az óraszám szab határt, mint ahogyan a kialakítandó módszert is a tanterv befolyásolja. Oerlóczy Andrásné szakfelügyelő (Budapest) rámutatott arra, hogy a középiskolai történelemtanítás elsősorban a tanulónak az általános iskolában szerzett történelmi gondolkodására építhet. Ezért szükséges a közép- és általános iskolai tanárok között a fokozott együttműködés kiépítése. Tallai Ferenc szakfelügyelő (Pápa) hangsúlyozta, hogy valamennyi társadalmi formáció gazdasági alapjainak ismertetése szükséges, mert a történelemtanításnak egyben bizonyos politikai gazdaságtani alapismeretet is kell nyújtania. A periodizációra vonatkozólag tett javaslatában még inkább összevonandónak tartotta az ókort és a középkort. írásban nyújtotta be hozzászólását Szakmáry Gyula szakfelügyelő (Békés), rámutatva arra, hogy a lehetőségeket az óraszám szabja meg, s ezért javasolta, hogy az egész évi tananyagot órákra bontsák. Szükségesnek tartotta, hogy a középiskolai tanárok az általános iskolai tankönyveket is jobban ismerjék. Makay László szakfelügyelő (Kisvárda) hangoztatta, hogy az általános és középiskola között a kapcsolat ma még nem kielégítő, s a középiskolában még tapasztalható maximaiizmus egyik forrása is az, hogy nem építenek eléggé az általános iskolára. Szükségesnek tartotta az érettségi reformját, főképpen pedig az érettségi követelményeinek meghatározását. A tanári továbbképzésben a koncentrációt úgy lehet a leghatásosabban elősegíteni, hogy a továbbképzés figyelemmel kíséri a rokon-tantárgyakat is. Degré Alajos levéltári igazgató (Zalaegerszeg) hozzászólásában helyeselte, hogy a tankönyvben az egy órán tárgyalandó tananyag másfél-két oldalnál több ne legyen, mert a rövidre fogott tankönyv precíz tanulásra szoktatja a tanulót (ami könnyebbséget jelent majd a továbbtanulás során), a tanárnak nem kell annyit vázlatkészítéssel foglalkoznia, az óra levegősebb lesz, alkalom nyílik az érdekesebb és fontosabb anyagrész kiemelésére, részletesebb kifejtésére, az érdeklődés felkeltésére. Nagy örömmel üdvözölte a helytörténet felvételét a tananyagba, de az első osztályban ez csak akkor valósítható meg, ha az illető városnak van római anyaga. Nem lenne célszerű a helytörténeti isme-