Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
72 RÁNKI GYÖRGY mészetesen a GyOSz részéről nem született meg valamiféle egységes, akárcsak az ipar kérdéseit érintő javaslat sem. Ami a többi politikai pártot illeti, azok után, hogy a kommunista párt a közvélemény elé tárta, hogy javaslatot dolgoz ki az újjáépítés tervére vonatkozóan, a kérdés elől már ők sem térhettek ki teljesen. A kisgazdapárt, de bizonyos mértékben a szociáldemokrata párt is, sokkal inkább a kérdés propagandisztikus jelentőségét, semmint érdembeni célját nézte. Attól tartottak, hogy ha a kommunista párt tesz egy ilyen javaslatot, az újabb lépés lesz a párt szempontjából a tömegek megnyerésére, s ennek ellensúlyozása, a politikai versenyfutás kényszere alapján nekik is kell tervjavaslatot kidolgozniuk. Mindenekelőtt ettől a szemponttól vezérelve, 1946 november végén hosszas belső viták után a szociáldemokrata párt is elhatározta, hogy lerögzíti a 3 éves tervre vonatkozó elképzeléseit. Az előkészületek azonban rendkívül vontatottan haladtak,11 részben azért, mert a szociáldemokrata párt nem rendelkezett megfelelő gazdasági szakemberekkel; méginkább azonban arra a körülményre vezethető vissza, hogy a párt rendkívül vegyes összetétele folytán távolról sem uralkodott a szociáldemokrata párt kebelén belül valamiféle egységes, határozott elképzelés az ország gazdasági továbbfejlődésére vonatkozóan. A kisgazdapárt vezetőiben, gazdasági szakembereiben, éppen az elképzelés határozottsága — a tőkés gazdaság fenntartása, s a jelen gazdasági helyzetben ennek ellentmondó intézkedések felszámolása — miatt váltott ki kezdettől fogva ellenszenvet vagy legalább is nagyfokú bizalmatlanságot a kommunista párt tervjavaslata, i De az erőviszonyok, a tömegek politikai megnyeréséért folytatott harc közepette, midőn a kisgazdapárt támogatói között nagy számban voltak olyan parasztok, kisemberek, akik az ország újjáépítésére vonatkozó tervet helyesléssel, egyetértéssel fogadták, aligha lehetett eleve elutasítani a tervgazdálkodás gondolatát. Ilyen körülmények között ekkor — mint sok más esetben — a politikai demagógia eszközéhez folyamodtak. Tudván, hogy a kommunista párt dolgozik a terven s nagyjából már el is készítette azt, 1946. december 2-án Rácz Jenő, a kisgazdapárt nevében azzal a javaslattal állt elő, hogy a pártok egységes gazdasági tervet dolgozzanak ki.12 Másnap a kisgazdapárt hivatalos nyilatkozatot bocsátott ki időszerű kérdésekről, s hivatalos 10 pontos programjában szintén helyet kapott a gazdasági terv kidolgozására vonatkozó javaslat.13 A kisgazdapárt ennél többet nem tett és — hozzátehetjük — nem is akart tenni a 3 éves tervjavaslat kidolgozása terén. így, midőn 1946 december első felére a kommunista párt javaslata elkészült, s a politikai-bizottsági vita alapján Gerő Ernő december 20-i előadásában nyilvánosságra hozta, semmiféle komoly előkészület a többi párt részéről nem történt, a kérdés érdemleges megvitatása céljából sem. A kommunista párt tervjavaslata abból indult ki, hogy körülbelül három esztendő szükséges ahhoz, hogy általában — mind a termelés, mind az életszínvonal területén — elérjék s valamelyest túlhaladják az utolsó békeév színvonalát. Ennek megfelelően a javáslat a mezőgazdaság területén a háború előtti színvonal elérését, az iparban 26, az életszínvonal területén 11 P. I. Arch. 253/1—177d. Szociáldemokrata Párt (a továbbiakban SzDP) Gazdaságpol. Oszt. 1947. jan. 28-i jelentés. 12 Kis Újság. 1946. dec. 3. 13 Magyar Nemzet. 1946. dec. 4.
