Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
« KÜZDELEM A TERVGAZDASÁGÉRT 73 pedig 9%-os túlhaladást célozta. Mindehhez kb. másfél milliárd pengő (1938-as érték) beruházását irányozták elő, ami átlagban a nemzeti jövedelem 11%-át vette volna igénybe.1 4 A tervjavaslat hangsúlyozta, hogy az újjáépítést nem kívánja egyszerűen a régi helyreállítására korlátozni; korszerűbb és helyesebb arányokat kíván megvalósítani, mind az egyes gazdasági ágazatokon belül, mind az egyes ágazatok között.1 5 A tervjavaslattal a kommunista párt nem a kapitalista országokban bevezetett különböző állami beavatkozások valamilyen formáját kívánta megvalósítani, hanem igazi tervgazdálkodást, melynek lényege, „hogy a nép, mely a hatalom birtokosa, vagy legalábbis jelentékeny mértékben részese a hatalomnak, s a demokratikus államhatalom, amely kezében tartja a gazdasági élet kulcspozícióit, ezeket a pozíciókat arra használja fel, hogy az ország termelőerőit kifejlessze és harmonikus egységbe foglalja a dolgozó tömegek gazdasági és kulturális életszínvonalának lehető gyors emelése érdekében".16 Mindamellett szükségesnek tartotta leszögezni Gerő Ernő, hogy a javaslat célja nem a szocializmus. Nem kétséges, hogy a kommunista pártot, midőn tagadta, hogy a javaslat a magyar gazdasági életet a szocialista építés irányába kívánja terelni, főként taktikai meggondolások vezették. Nem kétséges ugyanis, hogy a kommunista pártot a szocialista építés előkészítésének szempontja vezérelte a tervjavaslat kidolgozása során, ezért tartotta szükségesnek megkülönböztetni a kapitalista állami beavatkozást az igazi tervgazdaságtól. Gerő 1950-ben ezt azzal magyarázta, hogy ,,a Párt 1946-ban nem fedhette fel összes kártyáit",1 7 attól tartván, hogy ezt a reakció kihasználja, s a politikai harcot nem a 3 éves terv vonatkozásában, hanem a kapitalizmus és a szocializmus szembeállításával kívánja megvívni. A terv számai, a nehézipar fejlesztésének elsődlegessége, a tőke további korlátozására tervbevett intézkedések egyaránt szocialista építés irányába mutattak. Véleriiényünk szerint azonban a taktikai célok mellett egy elméleti ok is közrejátszott abban, hogy a párt nem kívánta a tervet a szocializmus gondolatával egybekapcsolni. 1946 végén még csak a cél volt világos,18 de a politikai harc még nem dőlt el, s ha ugyan a politikai harc végső kimenetele iránt a párton belül sem volt kétség, ennek megvalósulását, a szocialista építésre való áttérést, a proletárdiktatúra megvalósításának lehetőségét nem tekintették még a következő év perspektívájának. Mindenesetre az a körülmény, hogy Gerő tagadta a terv szocialista célkitűzéseit, megnehezítette a terv általános célkitűzéseinek támadását, bár a javaslat vitáin, különösen a kisgazdapárt szakértői ezt a szempontot — ha nem is nyíltan — igyekeztek ismételten felvetni. Major Róbert, a kisgazdapárt vezető gazdasági publicistája hangsúlyozta ugyan, hogy bizo-14 Gerő Ernő : Harcban a szocialista népgazdaságért. Bpest. I960. 205—211. 1. 15 Csépány Dezső : A hároméves terv első éve. Századok, 1954. Csépány Dezső 1954 és 1955-ben két tanulmányt jelentetett meg a hároméves terv kérdéseiről, melyeknek számos megállapításával nem tudunk egyetérteni. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy Csépány nem rendelkezett a ma már hozzáférhető gazdag levéltári anyaggal, valamint a korszak dogmatikus felfogása is sok esetben helytelen megállapításokra késztette. Ezért a továbbiakban csak egyes kirívó esetekben szállunk vitába megállapításaival. 16 Gerő E. : i. m. 202. 1. 17 Uo. 3—4. 1. 18 A MKP III. Kongresszusa világosan leszögezte, hogy a népi demokrácia út a szocializmushoz, „csak a népi demokrácia teszi lehetővé, hogy országunk a társadalmi fejlődés útján polgárháború nélkül haladjon a szocializmusba . . ."
