Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
KÜZDELEM A TEKVGAZDASAGÉIÎT 69 Azon számos gazdasági rendszabály között, melyeket a kongresszus éppen e jelszó gyakorlati megvalósítása érdekében a tőkések pozícióinak további korlátozására javasolt, talán nem is keltette még fel a kellő érdeklődést a gazdasági javaslatok leglényegesebbike iránt, mely a nemzetgazdaság helyreállítását célzó 3 éves terv elkészítését vetette fel. A gondolat nem volt új. A kommunista párt már az 1945-ös választások során is foglalkozott ilyen tervekkel,1 akkoriban azonban a politikai, mégkevésbé a gazdasági helyzet, nem tette lehetővé, hogy a javaslatból gyakorlat váljék. 1946 őszén azonban túl lehetett lépni a javaslaton, el lehetett kezdeni a terv kidolgozását. Mennyiben szolgáltatott alapot a gazdasági és politikai fejlődés Magyarországon a tervgazdaság gondolatához? Vajon abban az időben, midőn a termelőeszközök túlnyomó többsége még tőkés tulajdonban volt, midőn a munkásosztály még nem volt a hatalom kizárólagos birtokosa, adva voltak-e egyáltalán a tervgazdálkodás előfeltételei? ,,A tervgazdálkodás a szocialista forradalom győzelme nélkül nem valósítható meg. A tervgazdálkodás objektív feltételét a termelési eszközök társadalmi tulajdona teremti meg" — szögezik le a szocializmus politikai gazdaságtana egyetemi jegyzetében.2 A szocialista tervgazdaság elméleti kérdéseivel foglalkozó munka szerint: „A munkásosztály hatalomra jutásával. . . megteremtődik a gazdasági fejlődés tervszerűvé válásának szubjektív feltétele. De I ez csak annyiban és azért szolgálhat feltételül, mert létrehozza az objektív feltételt is: a termelési viszonyok forradalmi átalakítását a köztulajdon meg' teremtése alapján."3 Nem kétséges tehát, hogy szocialista tervgazdaság megvalósításának általában a hatalom birtoklása s a termelő eszközök köztulajdona szolgálhat biztos alapul. 1947 elején, midőn a tervgazdaságra való áttérés felmerült, Magyarországon még egyik feltétel sem volt adva. De adva voltak mindkét feltétel lényeges elemei. 1947 elején a burzsoázia még részese volt ugyan a politikai hatalomnak, szerepe és befolyása azonban csökkenőben volt. A munkásosztály államhatalmi pozíciói már ekkor jelentősebbek voltak, mint a burzsoáziáéi, llven i körülmények között — habár a politikai harc visszahatása várható volt a gazdasági fejlődésre is, és számolni kellett azzal, hogy a kiépülő tervgazdaság nem lesz tisztán szocialista jellegű, hanem magán viseli majd a hatalom bizonyos fokú kettősségének jellegét — a tervgazdálkodás így is önmaga kialakításának fontos eszközévé válhatott, hiszen egyik láncszemét képezhette a burzsoázia elleni harc gazdasági megalapozásának, s ezáltal a proletárdiktatúra kivívásának. A proletárdiktatúra kivívása pedig a későbbiekben véglegesen biztosíthatta a szocialista tervgazdaság kiépítését. A hatalom megosztottsága ugyanis bizonyos fokig a tőkés tulajdonviszonyokra is rányomta a bélyegét. Nem kétséges, a termelőeszközök többsége még a magántőkések tulajdonában volt, ámbátor a szénbányászat és a négv legnagyobb nehézipari üzem államosításával az államhatalom közvetlenül is jelentős részét birtokolta a termelőeszközöknek. Utalhatunk arra, hogy ezen iparágak jelentősége messze túlnőtt az általuk foglalkoztatott munkáslétszámnak az egész gyáriparhoz viszonyított arányán, hiszen — kulcsiparágak-1 Szabad Nép, 1945. szept. 23. 2 A szocializmus politikai gazdaságtana. Bpest. 1959—1960. 222. 1. 3 Szabó Kálmán : A szocialista tervszerűség elméleti kérdései. Bpest. 1960. 330. 1.
