Századok – 1963

Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647

660 KLRSCHNEK BÉLA—KÁCZ BÉLA szociális iroda jóváhagyása nélkül nem hozhatnak.7 5 Kezdetben a munkások­nak nem volt beleszólásuk a vezetésbe, csak a munkáspártok fellépése és tevé­kenységük kibontakozása tette lehetó'vé — mint utaltunk rá — a munkásellenőr­zés különböző formáinak megjelenését és megszilárdulását. Kovách a helyben maradt műszakiakat képzettségüknek megfelelően egy-egy üzemegység élére állította.7 6 A gyár jóléti és szociális ügyeinek igaz­gatója dr. Roller Kálmán, a kereskedelmi és anyagbeszerzési igazgató Fodor László lett.7 7 Kovách utasítására felmérték a termelés megindításának és folyamatos­ságának tárgyi és személyi feltételeit. A fasiszták az értékesebb félkésztermékek abszolút többségét elrabol­ták. A felszabaduláskor csupán 6325,8 tonna vasanyag (betongömbvas, lapos­vas, U-vas, szögvas stb.) maradt meg. Az acélmű készlete az alábbi nyersanyag­uiennyiségből állott: nyersvas 9370 tonna hulladékban 15400 tonna tükörvasban 908 tonna (Fém Mn. tart. 130 t.) Fe Mn.-ban 1785 tonna (Fém Mn. tart. 107 t.) Fe Si-ban 146,5 tonna (Fém Sí. tart. 108 t.)78 Ezenkívül az acélmű rendelkezésre állt még 7500 t hideg Gw öntecs és 2000 t egyéb öntecs.7 9 A finom hengermű raktárában 146 930 q, a durvahengerműnél 112 221 q buga-készlet volt,80 A kohók vasérc, koksz, széntartalékai csak igen minimálisak voltak, mivel 1944 második felében lényegében már a meglevő kevés tartalékot hasz­nálták fel. A felszabaduláskor a készletből egy kohó három és fél hónapi koksz -és vasércszükségletének megfelelő mennyiség állott rendelkezésre. A termelés megindulásához szükséges gépek és alapvető nyersanyagok csak nagyon korlátozott mértékben álltak rendelkezésre. A munkások és a műszaki értelmiség száma kevés volt. 1939-től kezdve egyre több munkást hívtak be katonának.8 1 A behívások kedvezőtlen hatásáról Mátyás vezérigazgató már 1942 őszén kijelentette: ,,.. . a katonai behívások folytán munkásállományunk jelentékeny változásnak volt alávetve, másrészt pedig a katonai szolgálatra bevonult szakmunkások pótlása csak nagyobb számú, nem szakképzett munkással volt lehetséges." Az 1942 utáni években pedig a behívott munkások száma megduplázódott. Ehhez 75 OL RMSV Rt. ált. 389. csomó, szoc. és kult. dosszié. 76 A vezetők a következők voltak: acélmű: Kovács Sándor és Novosienszky István; durvahengermű és szakítómű: Szalai László; finomhengermű: Óvári Antal; gyári műhely: Hentschel Róbert; iparvasút: Kökény Béla; samotgyár: Kovács Antal; készáruraktár, anyagszertár: Fodor László; kohóüzem: Lánszki József; kohóműhely és villamosüzem: Ruwald Sándor. 77 Uo. vez. ig. lev. 1944—45. 235. dosszié. 78 Uo. 1944—45. 118. dosszié. 79 Uo. 1944—45. 235. dosszié. 80 Uo. 1944—45. 518. dosszié. 81 Uo. ált. 7. csomó. 1941/42. üzletévi jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents