Századok – 1963

Tanulmányok - Kirschner Béla–Rácz Béla: Az Ózdi Vasmű története a felszabadulás időszakában - 647

AZ ÓZDI VASMŰ TÖBTÉNETE 659 tette, hogy a vasmű, a Borsodnádasdi Lemezgyár és az Ózd környéki bá­nyák munkásait és családtagjait (22 ezer személy) februárban liszttel segít­sék.7 2 Bár hetenként átlagosan 21 szarvasmarhát vágtak le, a húsellátás ko­moly problémát jelentett, és a zsírellátás is nagy nehézségekbe ütközött.7 3 A munkásságnak a fenti szervek megalakulásával bizonyos befolyást sikerült biztosítania a gyárvezetésben. Az elért eredmények szoros kapcsolatban voltak azzal, hogy a kommu­nista párt és a szociáldemokrata párt baloldala, amelynek a párt vezetőségé­ben, a szociáldemokrata szakszervezeti vezetők és a szociáldemokrata bizal­miak között többsége volt, együttes munkával igyekezett a legfontosabb fel­adatok megoldását elősegíteni. Ennek volt köszönhető, hogy a meglevő súrló­dások nem vezettek ebben az időszakban az akcióegységet komolyabban veszélyeztető ellentétekhez. A kommunista pártban ugyan voltak, akik a szük­ségesnél radikálisabb módszereket javasoltak, a szociáldemokrata pártban pedig egyesek annyira mérsékelt állásponton álltak, hogy nyilvánvaló volt: ezek nem értették meg az új helyzetet, s a régi szociáldemokrata hagyományo­kat ápolták tovább. A két vezetőség azonban a legtöbbször helyes álláspontra tudott helyezkedni. A vezetőségeket közvetlen felettes szerveik, az Észak-Magyarországi Kerületi Titkárságok74 is az akcióegység helyes értelmezésére ösztönözték. A szovjet parancsnokság 1944. december 22-én a gyár katonai parancs­nokává Ivan Popkov mérnök századost nevezte ki. Popkov aznap magához kérette az Ózdon maradt mérnököket, s közülük a legidősebbet, dr Kovách Antalt kérte fel a gyár vezetésére, aki a megbízást el is vállalta. Szovjet katonai parancsnok kinevezése a vasmű élére nem érintette a gyár tőkés tulajdon jellegét, s a tőkés vezetés teljes kikapcsolását sem ered­ményezte. A parancsnokság nem annyira irányító, mint inkább ellenőrző szerepet játszott. A parancsnok alapvető feladata az volt, hogy ellenőrizze, vajon a harcoló szovjet hadsereg rendeléseit időben, maradéktalanul és elfogad­ható minőségben szállítják-e le. A szovjet rendelések teljesítése természetesen a tőke funkcionálásának jelentős korlátozását jelentette. Ugyanakkor a terme­lési szervezetek kialakításáért, az alap- és fűtőanyag, valamint egyéb segéd­anyagok előteremtéséért, biztosításáért, a készletek felhasználásának a mód­jáért és üteméért, a vasmű pénzszükségletének a biztosításáért 1945 február közepéig a megbízott igazgató, majd a vezérigazgatóság volt a felelős. Kovách megbízatása napján azonnal hozzálátott a gyár és a vezetés szervezeti formáinak újjászervezéséhez. A formák mögött azonban megmaradt a régi tartalom. Egy január 10-i körirat pl. tudatta az üzem- és raktárfőnökök -keí, hogy a lakás- és pénzelosztási kérdésekben intézkedést a személyügyi és 72 Uo. A Nógrádi Sándornak küldött febr. 6-i jelentés, valamint Antalköz József, Mitterpaeh Gyula, Halász László és Forró Gáborné személyes közlései. — Bizonyos könnyítést jelentett, hogy Járdánháza, Borsodszentgyörgy, Uraj, Susa községek vezetői vállalták: március végéig a községekben lakó, de Ózdon dolgozó munkások számára bizto­sítják az élelmet. A közélelmezési bizottság január végétől biztosította a borsodnádasdi munkásbizottsággal, a bányák üzemi bizottságaival és az Ózdi Nemzeti Bizottsággal kötött megállapodás értelmében a gyárak és az ózdi polgári lakosság egy részének élel­mezését. 73 Uo. 74 Az MKP Észak Magyarországi Kerületi Titkárságát jan. 10-én hozták létre. •(Pl Arcb. l/l—1 öé.) Vezetője Nógrádi Sándor, az SzDP vezetője Rónai Sándor volt.

Next

/
Thumbnails
Contents