Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS 62Ö rejlik, mintha a történetírás feladata valamiféle jövendőmondás lenne, s a múltról alkotott kép hitelét a jövőre vonatkozó feltevések megvalósulása mérné. A „History of CiviIisation"-t most már csupán meghiúsult kísérletnek látja,, azon filozófiai művek egyikének, melyből semmit sem tudunk meg a történelem valódi lefolyásáról. Bucklenek azt az alapvető tételét, hogy az erkölcsi fejlődés nem játszik fontos szerepet az emberiség történelmében, s az értelmi mozzanatoknak van alárendelve, Comte véleményével cáfolja meg. „Comtenak éles elméje fel sem teszi, ama felesleges és szőrszálhasogató kérdést, melynek Buckle oly nagy fontosságot tulajdonít, s a melyet ép oly önelégültséggel, mint kevés sikerrel tárgyal: vajon az erkölcsi vagy az értelmi tökéletesbülésben áll-e az emberi haladás." Am Pauler sem véli elhanyagolhatónak e kérdést, kiemelni, hogy Comte milyen veszélyesnek látja azt, ,,ha az értelem nincs alárendelve az erkölcsiségnek", s a haladás fő mércéjének az erkölcsi mozzanatokat tekinti.47 Pauler tanulmányát azonban aligha értjük meg társadalmi és filozófiai összefüggéseinek teljességében, ha csak önmagában, a korabeli irodalom más hasonló témájú cikkeitől elszigetelten vizsgáljuk. Fejtegetései vitajellegűek; minden érvének és gondolatsorának megvan az ellenpárja és a célpontja. Hevesen polemizál Buckle híveivel, de választ ad mindazoknak is, akik Bucklelel együtt az egész pozitív irányt elítélik. Úgy kel védelmére a sokak szemében materialistának tűnő pozitivista szemléletnek, hogy kiszűri belőle a materialisztikusnak, kommunisztikusnak titulált tanokat, megtisztítja egyik leginkább „kétes" képviselőjétől, Buckletől és kifejti idealista alapjait, az adott társadalmi rendet védelmező elveit. Ám mikor Bucklet kiűzi a pozitivizmus csarnokából, Comte nézeteiből. fon ostort ellené. így védi meg Pauler az újnak tűnővel a régit. Úgy forgatja a korszerű, modern eszméket, hogy a túlhaladott feudális és teológiai kötöttségekkel terhelt történetszemléletet igazolják. De „az ultramontanizmus ügyét a modern tudomány fegyvereivel védeni nem lehet" hangoztatja Toldy István. Ekkor már egy esztendeje zajlik közte és Pauler között az elkeseredett vita a jezsuita-rend történeti szerepéről, s Toldy Buckle nézeteinek jegyében száll síkra ellene. „A tudomány és főleg Buckle híres munkája óta a mívelt laikus közönség szemében is már kicsinált dolog, hogy a históriai fejlődésnek ép úgy megvannak törvényei, mint az emberi élet fejlődésének."48 Mikor Pauler tanulmánya a Századok hasábjain napvilágot látott, Bucklenek már valóságos kis tábora volt Magyarországon. Ezek egytől-egyig harmincas éveik körül járó fiatalok, jórészt polgári családok fiai, akik tanulmányaikat német, angol, francia egyetemeken végezték, vagy hosszabb ideig tartózkodtak külföldön, a kor materialista eszméiért lelkesedtek, s mint tanárok, újságírók, vagy saját hangjukat kereső költők, írók, történészek most próbálják fegyvereiket. Bucklere másként tekintenek, mint annak 47

Pauler Gyula : Comte Ágost és a történelem. Századok. 1873. 48

Válaszul Pauler Gyula úrnak. Toldy István : A jezsuiták Ma gyarországon és egyebütt. Bpest. 1873. 471. 1. Toldy művének egyes részei a Pesti Napló 1872. 240—247. számaiban jelentek meg és Pauler a Századok 1872. okt, (ÍX.) füzetében tiltakozott ellene. A méltatlanul elfelejtett Toldy Istvánra, aki hat kötetben megírta a jezsuiták történetét (A jezsuiták története. Lipcse. 1873) Mátrai László hívta fel a figyelmet. „Ő az egész korszaknak egyik legharcosabb antiklerikális publicistája volt: alakját feledésbe borította az irodalmi Deák-párt egyre inkább jobbra tolódó, liberális irányzata, a Horthy-korszak szellemtörténészei pedig végleg eltemették." Mátrai : Antiklerikális és ateista propaganda irodalmunkról. 311. 1. 9 Száeadok