Századok – 1963
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610
BÜCKI.E ÉS A MAGYAlt POLGÁBI TÖRTÉNETÍRÁS 623 országtörténetek, mellyek csak akörül forognak, mi az udvar-, kabinet- és kormányhatóságoktól foly ki, vagy azokra viszonylik, hasonló azon utazókhoz, kik mindenütt magas köröket látogatnak meg s inkább a hideg márványtermekben unatkoznak, mintsem a bizodalmas kunyhóban szivöket enyhítenők", a nép elmellőzése a történetírásban nem egyéb „mint a kamatokkali kereskedés, míg a tőkével is lehetne nyerekedni".28 A reformkori haladó történetírói irányzat egyik legjellemzőbb vonása, hogy a polgáriasodás folyamatát, az ipar, a kereskedelem fejlődését a míveltségtörténet fogalmában foglalta össze. A felfogás Horváth Mihály úttörő és a magyar történetírásban sokáig egyedülálló alkotásaiban, Bajza történetfilozófiai elmélkedéseiben egyaránt megtalálható.2 9 Az 1845-ben megjelent „Az emberi művelődés története" c. munka pedig Buckle művével sok rokon vonást mutat. írója, Palkovics Antal kifejti, hogy míg az eddigi művelődéstörténeti feldolgozások az általános politikai történetbe szövik bele a művelődési mozzanatokat, ő a művelődést a politikai események soránál általánosabb folyamatnak, az „emberiség fokonkénti fejlődésének" tekinti. A természeti körülményeknek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít, de az emberi műveltség bölcsőjének a „társaságot", azaz a társadalmat tekinti. A társadalom belső szerkezetét véleménye szerint a munka, ,,a foglalatosság" határozza meg. „A ^ polgárosodás alapja a földművelés, s ez a műveltség kezdete. . . Ebből keletkezik a kereskedés, az ipar, melly a műveltség főfoka." Számol az osztályviszonyokkal, s leszögezi, minden tudomány kezdete, „hol az enyim, tied közt a határ megállapítaték, ott van ennek is az eredete". Az emberiséget nem természetfeletti kinyilatkoztatások, hanem a szükség vitte rá mindennemű alkotó munkára, így a technikai tevékenységnek vagy, az ő szavaival élve, a „mechanikának" is itt van a forrása. Egyértelműen elítéli a feudalizmust j és keményen bírálja a klérust. Forrásai csak elenyészően kis hányadát teszik annak a töméntelen mennyiségű feldolgozásnak, amelyek alapján Buckle 1 dolgozott. Munkája sok új és hazai viszonyok között eredeti szempontja mellett csak sovány kísérletnek sikerült. De Queteletre már ő is épít. Buckle bírálóinak egyik legtöbbet hangoztatott kifogása lesz majd, hogy mekkora képtelenség és történetírói melléfogás a statisztika merev adataiból levonni következtetéseket.30 28 Horváth Mihály : Gondolatok a történetírás theoriájáról. Bpest, Athenaeum. 1839. 337 341. 1. Idézi: Pamlényi : i. m. 46. 1. 29 Historiográfiai irodalmunkban a művelődéstörténet hazai jelentkezésének időpontjáról és képviselőiről többféle felfogás uralkodik. A kérdést először Pamlényi E. vetette fel s a hazai művelődéstörténet írás kezdeteit a reformkor társadalmi mozgalmaival kapcsolta össze. Szorgalmazóit és úttörőit Bajzában, Horváth Mihályban látta (Pamlényi : i. m. 19.1.). Anélkül, hogy e felfogással vitakoznék, Gunszt Péter Kerékgyártó Árpádot tekinti a művelődéstörténet „reprezentatív képviselőjének". (Gunszt P. : Acsády Ignác történetírása. Bpest. 1 962. 87.1.) Wellmann Imre elveti ugyan azt a felfogást, hogy Kerékgyártó lenne a művelődéstörténeírás hazai úttörője, de ő is a 60-as évek körül keresi jelentkezését. (Wellmann Imre : Agrártörténelmünk módszerének kérdéseiről. Agrártörténeti Szemle, 1962. 313. 1.) 30 Palkovics Antal : Az emberi művelődés története. Sárospatak. 1845. Munkája alapvető forrásának Hegel : Philosophie der Geschichte с. művét tekinti, amelyet különösen dialektikájáért értékel nagyra. — Hasonló történetszemlélet tükröződik: „Az emberi elme kifejlésének vázlata" c. beszédében, melyet „a sárospataki főiskolában a régiségtan rendes oktatói székébe lett ünnepélyes beigtatása alkalmával mondott 1843. szept. 6.-án". Sárospatak. 1844. 47. 1. — Elgondolásai egy, a magyar történelemről írott vázlatos munkában is szembetűnőek: Pálkövi (Palkovics) Antal : Magyarország története az olvasóközönség számára. II. köt. Sárospatak. 1854. О tudtunkkal az első magyar történet-
