Századok – 1963

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Buckle és a magyar polgári történetírás 610

BUCKLE ÉS A MAGYAR POLGÁRI TÖRTÉNETÍRÁS „Egy embert fogunk itt néhány vonással ecsetelni — jellemzik Bucklet magyar fordítói, mikor világhírű művét, a History of Civilisation in England-et az olvasók kezébe adják —, aki nem vitt véghez vitézi tetteket, nem gyilkolt meg senkit, nem fakasztott könnyeket özvegyek, anyák és árvák szemében, nem foglalt el vagy pusztított városokat és országokat, nem hódított meg vagy zsarolt népeket és birodalmakat, nem koholt nagyravágyó, véres terveket, hanem a tudomány egyszerű vértanúja volt, ... ki — még akkor is ragyogni fog az emberiség örök panteonjában, midőn onnan a hatalmas hódítókat, kiknek fényes neveivel vesztegetik meg ma még a gyermek alig , fejledező szellemét, mint hamis isteneket már rég kiűzték."1 Ezek, a mű j egész szellemét tükröző szavak 187')-ban a hivatalos magyar történetírás köreiben, ahol a történettudományt egyre inkább a háborúk és csaták eseménykrónikáiban s a királyok gondolatait és nemesvitézek lovaskalandjait szaporító adatok gyűjtésében látták, csaknem olyan kihívónak tűntek fel, mint j amilyen kihívó volt maga a tett, annak a munkának a lefordítása, amelyet az Akadémia álláspontjának képviselője, Pauler Gyula éppen akkor sorolt a \ meghiúsult, gyanús kísérletek közé. A „History of Civilisation in England" körül akkor már Európa-szerte másfél évtizede folyt a vita, amely a rég halott szerzőnek a világhír mellé a „dilettáns", az „amatőr", a „félművelt", az „egyház megrontója", sőt a „gazfickó" jelzőket is meghozta. Nem csoda, hogy Buckle a történetírók köreiben megdöbbenést és ellenszenvet keltett, hiszen a történeti irodalom nagyobbik felét lomtárba tette. Maró gúnnyal írt az uralkodók kedvteléseit csodáló, a főurak genealógiájának ágazataival bíbelődő, a miniszteri előszobák pletykáit vagy a címerrajzok szimbolikáját fejtegető történészek munkájának haszontalanságáról. Az értetlenség mégis feltűnő. Hiszen a „History of Civilisation in England" történetfilozófiai munka. 1857 és 1861-ben megjelent két kötete2 csupán módszertani bevezetője a címben jelzett témának, elméleti fejtegetés, melyet a tényanyag tömege tesz reálissá, bizonyítása annak a tételnek, hogy a történettudomány a törvényszerűségek megállapításánál kezdődik, célja az emberiség fejlődésének bemutatása, amelyet a nép életében, a metafizikát megvető filozófusok gondolataiban, tudósok, felfedezők munkájában lelhet fel a múltak búvárlója. 1 Henry Thomas Buckle : Anglia művelődéstörténete. I—V. köt. Pest. 1873— 1875; VI—X.' köt. Bpest. 1878—1881. Bevezetés. - Heriry Thomas Buckle : History of Civilisation in England. Új kiad. London. 1882. I—III. köt, 505, 597, 548. 1.