Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
AZ ANGLIAI KEFOKMELMËLETEK AZ 1PAEI F0K1ÎADAL0M IDEJÉN 601 felét. A munkásság többsége, a radikális középosztály képviselőivel együtt azon munkálkodott, hogy a whig Reform Javaslatot elfogadja a parlament mindkét háza. Cobbett ajánlotta ezt a taktikát, s egyidejűleg azt indítványozta, hogy a munkásság képviselői nyíltan fejezzék ki a whigek iránti bizalmatlanságukat és a további demokratikus jogokért folytatandó harcukról kialakított álláspontjukat. Ezt a taktikát követte Hunt is, akit 1830-ban választottak meg képviselőnek, s aki a whig javaslatra adta le szavazatát, ugyanakkor a parlamenten belül nyíltan hangot adott elégedetlenségének. Eközben az Alsóház azélső Reform Javaslatot elvetette, a másodikat nagynehezen elfogadta, azt azonban a Lordok Háza utasította el. Országszerte nagy tiltakozó gyűlésekkel válaszolt erre a nép. A Politikai Egyesületek avval fenyegetőztek, hogy tagságuk, amíg a Reform Javaslatból törvény nem lesz, minden adófizetést megtagad. A whig kabinet, a néphangulat fokozódó kormányellenességót látva, királyi rendeletekkel tiltotta meg a Politikai Egyesületek működését. E rendeletek hatástalannak bizonyultak, a forrongás országos méreteket öltött. A templomokban félreverték a harangokat, a gyárakban leállt a munka. ,,... Londonderry s Newcastle palotái leromboltattak... Nottingham, Derby, Loughborough, Bristol környékén a nép fellázadt . . . már a királyi lak előtt is ágyúkra volt szükség . . . Chester, Hauts, Cornwall, Glasgow tájékán ezrenkint gyűlt össze a nép; s Anglia újólag egy rettenetes revolutio örvényszélén állott • • -"85 A munkanélküliség fokozódott, a nép éhezett és nélkülözött, a mezőgazdasági vidékek felkelési kísérleteiről egyre-másra érkeztek a hírek. A társadalmi és gazdasági élet megrázkódtatásait súlyosbította az indiai kolera (Cholera morbus) fellépése, amely 1831-ben és 1832-ben százával és százával szedte áldozatait, főleg a munkásság soraiból, de az előkelők palotáiban is pusztított.80 Az országos hangulatra és a Lordok Házának vonakodására való tekintettel a király 1831 áprilisában feloszlatta a parlamentet. Júniusban ült össze újból a törvényhozó testület, ismét napirendre tűzve a Reform Javaslatot. Ekkor indította meg H. Hetherington, a radikális nyomdász, majd lapkiadó, az újságilleték ellen folytatott küzdelem vezetője, a korszak egyik legfontosabb radikális lapját Szegény Ember Őre (Poor Man's Guardian) címmel.87 Ez a munkásság körében igen népszerű, jól szerkesztett és olcsó hetilap vezércikkeiben 1831 — 1832-ben, állandóan a Reform Javaslat parlamenti útját taglalta, bírálta, a whig kormányzatot leplezte le és már első számában körvonalazta 85 Kossuth Lajos Hírlapi Cikkei. I. k. 224—225. 1. — Cole : Short Hist, 67. 1. 8G Londonban többszáz, főleg munkásáldozatot követelő kolera haláleset volt 1831-ben. J. West : A History of the Chartist Movement. London. 1920. 60. 1. Lovett és a Munkásosztályok Országos Egyesületének több tagja személyes tapasztalatok alapján győződött meg arról, hogy a fővárosban a nyomor ós ínség segítette elő a járvány terjedését és a kormánynak hatalmában lett volna megelőzni és megakadályozni azt. Lovett: i. m. 78. 1. — Az 1831-es kolera terjedését, társadalmi vonatkozásait és „excentrikusságát" jól írja meg A. Briggs : „Cholera and Society in the 19th Century" c. cikkében. Past and Present, 1961. ápr. 76—96. 1. Az 1831—32-es kolera erősen pusztított Anglia „fekete országában", az iparvidékeken, Birmingham azonban meg nem magyarázott módon kimaradt ekkor is, 1849-ben is. Lcithben az első eset 1848-ban ugyanabban a házban fordult elő, mint 1832-ben. 87 Az első szám 1831. júl. 9-ón jelent meg. Teljes címe: The Poor Man's Guardian, a weekly newspaper for the People. Established contrary to „law", to try the power of „might" against „Right". Jelszava: „Knowledge is power" (A tudás hatalom). „Liberty of the Press". A kötelező bélyegilletéknek a szerkesztő nem vetette alá lapját. Több más radikális lapot is indított Hetherington. Hovell : i. m. 57. 1. 7*
