Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
600 H. HARASZTI fi VA Katholikus Emancipációs Törvény, valamint Karolina királynő híres esete 82 a reform-ellenes reakciós tory-minisztérium bástyáján mind megannyi rést ütött, s előkészítette a talajt a whig-párt újbóli hatalomra jutásához. Közben a londoni ír munkások kezdeményezésére 1828-ban megalakult az Association for Civil and Political Liberty elnevezésű szervezet, amely 1829-re már a választójogi reform nevében a Society for Radical Reform című társulatban egyesítette a londoni munkásosztálybeli radikálisokat.Ugyanebben az évben alakult meg British Association for Promoting Cooperative Knowledge névvel a munkások szocialista irányú nevelését célzó és ebben hamarosan sikereket elérő propagandatestület, amely azután több más munkásszervezet létesítésének is megvetette az alapját.83 1830-ban Lord Grey vezetésével a whigek kerültek uralomra, akik azonnal közzétették, hogy a parlamenti reform belpolitikájuk egyik központi kérdése. Ismert javaslatuk a botrányos „rotten borough "-rendszert kívánta eltörölni, s a polgári középosztályt szavazati joghoz juttatni. (Oly módon, hogy mindenki választójogot nyer, akinek telke vagy háza után legalább 10 font az évi jövedelme.) Ez a javaslat említést sem tett a szabad választási rendszer alapjáról: a titkos szavazásról, amelyet a legtöbb reformer alapvető követelésként hangoztatott és teljesen figyelmen kívül hagyta a felnőtt férfi-munkásság szavazati jogra tartott igényét. E törvényjavaslat kizárólagos burzsoá osztályjellegét a tory Disraeli olyan politikai hibának minősítette, „amelynek elkerülhetetlen következménye lett a chartizmus".84 Az országban minden radikális szervezet a választójogi törvényjavaslatot vitatta. 1830-ban alakult meg a Munkásosztályok Országos Egyesülete (National Union of the Working Classes), amely a Reform Törvényért folyó küzdelem két nehéz esztendejében a baloldali radikális közvéleményt testesítette meg. Ennek az egyesületnek számos fiók-egyesülete létesült az angol vidéki városokban szinte egyidőben a fővárosival. Ugyancsak 1830-ban alakultak meg országszerte a radikáhs középosztálybeli reformereket tömörítő Politikai Egyesületek (Political Union). Ezeknek a fáradhatatlan szervezője Londonban Place, Birminghamben Th. Attwood, a kitűnő szónoki képességekkel megáldott radikális bankár volt. A középosztálybeli Politikai Egyesületekben is tevékenyen közreműködtek a munkások olyannyira, hogy amikor 1831-ben megalakult az Országos Politikai Egyesület (National Political Union), annak tanácsában a munkásosztályt képviselők foglalták el a helyek 82 1820-ban a hírhedt Uralkodó Herceg (Prince Regent) IV. György néven elfoglalta a trónt — ilyen kevéssé tisztelt, erkölcstelen és rosszhírű király soha nem ült a brit trónszéken. Koronáztatását arra akarta felhasználni, hogy régóta különélő feleségétől, Karolinától megszabaduljon. A Karolina-ügy már 1813-tól napirenden szerepelt, ekkor ugyanis Karolina tiltakozott az ellen, hogy férje ne engedélyezze a lányukkal való találkozását. Cobbett és más radikálisok Karolina mellé álltak, hogy ezáltal is a^ kormány ellen léphessenek fel és felhívják a közfigyelmet György erkölcstelenségeire. 1820-ban az ügy országos politikai kérdéssé fejlődött. A király két éve gyűjtetett felesége ellen adatokat és a Lordok Háza elé tárta. Az újságok és karikaturisták piszkos részletességgel tárgyalták a királyné ós a király szerelmi ügyeit. Ám nem is annyira a királyné, mint a monarchia ügyé került a közvélemény elé. Á radikálisok teljes erővel a királyné mellé álltak, s az esetet a monarchia diszkreditálására és a kormány gyengítésére használták fel. A koronázás napja országos botránnyá vált, mert az azon résztvenni akaró Karolinát erőszakkal tartották távol. 1821-ben bekövetkezett halála vetett véget a további bonvodalmaknak. Ld.: Cole—Postgate : i. m. 228—229. 1. 83 Hovell : i. m. 50. 1. 84 Disraeli, B. : Coningsby vagy az új nemzedék. Pest, 1859. I. к. 53. 1.
