Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
AZ ANGLIAI liEFOKMELM ÉLETEK AZ IP AKI FOKÜADALOM IDEJÉN 591 szigorúságát. . . Örömmel utalok arra is, hogy a legnehezebb megrázkódtatások alkalmával, amelyeknek az elmúlt két esztendő telén a gyáriparos érdekeltségek ki voltak téve, úgy őriztem meg a belső nyugalmat, hogy nem folyamodtam a Házhoz a kivételes szigorúságú intézkedések foganatosításáért."6 0 Az Egyesülési Törvények visszavonása is abba a sorozatba illeszthető, amely jellemző Peel közigazgatási reformtevékenységére. Az Egyesülési Törvények visszavonásáért a munkásság részéről a legkitartóbban Place küzdött. Place mozgalmi tapasztalatainak, taktikai képességének, széles ismeretségi körének és befolyásának nagy hasznát vette azokban az években, amikor nemcsak követőkre talált, akik készek voltak vele együtt harcolni az Egyesülési Törvények visszavonásáért, hanem amikor tervét politikailag és taktikailag kivihetőnek is tartotta. Csaknem minden, e korral foglalkozó angol történeti munka ízesen meséli el Placenek és radikális képviselő barátjának, J. Humenak, a benthamizmus kiemelkedő parlamenti szószólójának a visszavonás érdekében alkalmazott cselfogását és manőverét, amely oly sikeresen volt megszervezve, hogy Place, illetve Hume javaslata vita nélkül ment keresztül a parlamenti procedúrán. Az Egyesülési Törvények visszavonása eltörölt minden akadályt a munkásosztály szervezkedésének útjából, s oly erőteljes, országos hatást váltott ki, hogy amikor egy év múltán a kormány a nagytőkések nyomására kiegészítő törvénnyel akarta a „túlzott" szabadságot megnyirbálni, erre már nem volt meg a lehetőség.61 Érdekes s Place politikai felfogására igen jellemző, hogy miért 60 Uo. 218. I. — Sir Robert Peel bizonyos fokig rejtély volt a kortársak számára, s rejtély a polgári történetírók előtt. Élete ellentmondásosnak tűnik: az ipari forradalom idején meggazdagodott gyáros fia arisztokrata nevelésben részesült, és arisztokratikus előítéletekkel rendelkezett; a protestánsok ügyének védelmezője, de utóbb maga javasolta a katolikusok emancipációját. 1832 után ő egyesítette a konzervatívokat, majd 1846-ban megbontotta soraikat. Gyáros fia, de hosszú időn keresztül a földbirtokos protekcionisták vezetője, majd hirtelen váltással a protekcionista gazdaságpolitika eltörlése mellett tör lándzsát. E jelentős politikus életét és működését teljességében századunkban először dolgozta fel N. Gash professzor, angol polgári történész, aki monográfiájának első kötetében (Mr. Secretary Peol: The Life of Sir Robert Peel to 1830. Cambridge. 1961. 693. 1.) a Peel-iratok és más levéltári források alapján 1829-ig vezeti az eseményeket, amikor Peel a toleránsabb politikai módszerek útját egyengette és elodázta a sürgető ír kérdés megoldását. — Gash könyvében nemcsak Peel egyéni sorsa bontakozik ki, hanem egy olyan családé, amelyik az ipari forradalom első hullámhegyén gazdagodott meg, majd foglalt helyet a nagy politikus családok között. E család helyezkedése révén mutatja be a szerző, hogyan kényszerül a „tradicionális" brit kormánypolitika engedményeket tenni az ipari érdekeltségek és az „alsóbb osztályok" követeléseinek. Ilyen keretben Peel politikai ténykedése, küzdelme, hogy kormányozhatóvá tegye Írországot, a londoni rendőrség megszervezése, az 1820-as években a büntetőjogi törvénykezés reformja, a gyári törvények támogatása, végül a gabonatörvónyek eltörlése nem más, mint része egy oligarchikus kormányzatnak, amelynek célja saját hatalma megőrzése érdekében a kor követelményeihez való igazodás. Peel látszólagos rejtólyessóge és ellentmondásossága így nyer megoldást ós érthetővé válik, hogy az a Peel, aki a reformtörvényt 1832-ben ellenezte, miért követelte 1846-ban tory érdekeket sértő módon a gabonatörvények eltörlését. Peel egyébként alkatilag és meggyőződése szerint konzervatív volt, nem érdekelte más, mint a jól kitaposott ösvényeken a hatalom megtartása és a belső rend megőrzése. Változást önmagáért soha nem szorgalmazott, alapelve a politikában a hatékonyság ós célszerűség volt. Engels Anglia helyzetéről 1844-ben. a „Vorwärts" számára írt cikkében tömören így írt róla: „A toryzmus Sir Robert Peel személyében rászánta magát a mozgás elismerésére, belátta az angol alkotmány tarthatatlanságát, és már csak azért alkuszik meg mindennel, hogy a korhadt tákolmányt, ameddig csak lehet, fenntartsa." Marx Engels Művei. I. k. Bpest. 1957. 576. 1. 61 Place maga eltúlozta szerepét e fontos, szinte korszakot alkotó törvény létrehozásában. Kétségtelenül ő irányított a színfalak mögül, azonban tervén már egy évti-
