Századok – 1963

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567

AZ ANGLIAI liEFOKMELM ÉLETEK AZ IP AKI FOKÜADALOM IDEJÉN 589 tőkék segítségével produktívabbá tett munkájának valóságos hozadéka közt van, olyannak tekintik, mint amely a föld- és tőketulajdonosokat illeti meg. A földjáradék és tőkenyereség ezek szerint az a levonás, amelyet a föld- és tőketulajdonosok, hatalmuk segítségével szereznek meg maguknak a munka hozadékából. A tőke éppen ezért a munka termékének a része, amely alkalmas arra, hogy a nyereség eszköze legyen. A tőkének ennek a kizsákmányoló jellegéből származik a sok társadalmi nyomorúság: a társadalom önzésének korlátlan fejlődése, az uralkodó osztály elsatnvulása, a termelési eszközök kevés kézben való összpontosítása és a munkásság egyre növekvő nyomora. A szocializmusnak épen ezért szerinte az a feladata, hogy a munkásoktól elvont többleti jövedelmet a munkások számára visszaszerezze, hogy ily módon minden érték annak javát szolgálja, aki azt előállította. Thompson felismerte a burzsoázia és proletariátus közti áthidalhatatlan ellentétet, felismerte a kapitalista fejlődés koncentrálódási tendenciáját, de javaslatai nagyon szerények. A kizsákmányolás, nézete szerint, mindaddig megmarad, amíg a dolgoknak erőszakra alapított rendje érvényben marad. Ugyanakkor nem akarja erőszakos módon megváltoztatni a fennálló társadalmi rendet, sőt tagadja, hogy az erőszakkal megteremtett új gazdasági állapot tartós lehetne.. Az út: tanítás, felvilágosítás, a közmorál javítása. Lelkes szószólója volt a politikai reformoknak és az alkotmány demokratikus átalakításáért sokat dolgozott. Egyik munkájában (Appeal of one half the human race, women, against the pretensions of the other half, men) síkra szállott a nők egyenjogúságáért is. Thompson felismerte, hogy a kapitalizmust csak úgy lehet legyőzni, ha a politikai hatalmat a birtoktalanok szerzik meg maguknak, az osztályharc gondolatának éles formulázását és a proletariátust politikai szervezkedésre szólító felhívást azonban nem találjuk meg nála. 1827-ben megjelent híres munkájában (Labour Rewarded) Hodgskin elveit fejleszti tovább, de Hodgskin következtetéseit kritizálva megállapítja, hogy az individuális társadalom ezeket az elveket nem válthatja valóra.58

A társadalmi problémák végső megoldásának egyetlen kivezető útja Thompsonnál az Owen-féle közösségek felállítása. Ő maga is akart 1831-ben hasonló telepet létesíteni Írországban, tervezetét a legapróbb részletekig kidolgozta, de a gyakorlati megvalósítás elmaradt. Bray, akinek az említett közgazdasági írók közül legkésőbb, 1839-ben jelent meg főműve (Labour's Wrongs and Labour's Remedy, or the Age of Might and the Age of Right), s aki a legközvetlenebb hatást gyakorolta a chartizmus ideológusaira, az osztálytársadalom, a kizsákmányolás megszüntetésének lehetőségét az áruk általános, közvetlen kicserélhetőségének formájában vélte felfedezni. Elméletét Marx ,,A filozófia nyomoruságá"-ban erősen megbírálta, írását, okfejtését és eredetiségét azonban a Proudhonénál többre becsülte. Bray a chartizmus idején igen aktívan vett részt az észak-angliai mozgalmakban. Nem lehet véletlen jelenségek sorozatának tulajdonítani, hogy a kapitalista-ellenes tudományos eszmék többnyire épen a húszas évek közepén jelentek meg gyors egymásutánban s rövid időn belül a munkásság körében, nemcsak a fővárosban a tehetséges Hodgskin előadásain keresztül, hanem az ország más — főleg ipari — városaiban is visszhangra találtak. Feljegyezték például „ösztövér birminghami munkásokról", hogy a „kormányzati elveket és a hatalmon levők céljait oly magas színvonalon vitatták meg, mint a társadalmi 58 Morris: i. m. 79—81. I.