Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
588 H. HARASZTI fi VA termelése és szétosztása rendszerének a változása oldhatja meg csupán a társadalmi problémákat.5 5 Bár Hodgskin hatása volt a legközvetlenebb és legerőteljesebb, meg kell emlékeznünk J. Gray, W. Thompson és J. F. Bray írásairól is, hiszen kisebbnagyobb mértékben mindegyikük azt nyújtotta az angol munkásosztály számára, amire az 1820 —30-as években a legnagyobb szüksége volt: nyomorúságos helyzete okait feltáró magyarázatot, filozófiát, politikai gazdaságtant, amelyből reményt, energiát meríthetett, a cselekvéshez, szervezkedéshez és harchoz útmutatást kaphatott. J. Gray (1798 — 1850) első, jelentősebb Az emberi boldogságról (Lecture on Human Happiness) 1825-ben megjelent munkájában szintén a helytelen jövedelemelosztással foglalkozik és megállapítja, hogy a munkások a munka hasznának csak egyötödét kapják, míg a többi négyötöd a termelésben részt sem vevő osztályoknak jut. Második nagy munkája', a Social System (1831), javaslatokat nyújt az árucsere megfelelő szervezésére. A szociális kérdést — Engels szavaival — egy „munkapénz-csereutópiával" akarta megoldani. A pénznek szerinte egyszerű utalványnak kell lennie, amely feltünteti, hogy tulajdonosa mennyi értéket (árut) szolgáltatott be a közösségnek, melyből a pénz értékének megfelelő árut vehet ki. Ezeket a pénzutalványokat, Gray javaslata szerint, a Nemzeti Bank állítaná ki, amely állandó összeköttetést tartana a külön- 1 böző árukat elraktározó áruházakkal. Az áru értékének megállapítása becs- i lés alapján, az anyag és munka értékének, valamint a gépek (eszközök) ko- I pási tényezőjének számbavételével történjék.56 Gravnél nagyobb koncepciójú írók W. Thompson (1785 — 1833) és J. F. Bray (1809 — 95), akik Hodgskinnál tudományosabb módszerrel dolgoztak és következtetéseik előbbre mutattak, de nem voltak olyan népszerűek I és Írásaik is kisebb körben hatottak. Mindketten Owen követői és nem csupán lelkes hívei, hanem eszméinek további munkálói, empirikus tanainak 1 tudományos feldolgozói és továbbfejlesztői.5 7 Thompson főművében [Inquiry ( into the Principles of the Distribution of Wealth most conducive to human happiness (1824)] az emberi boldogságot legjobban szolgáló jövedelem-megosztási rendszert keresi, és a munka legtökéletesebb javadalmazására tesz javaslatokat. Abból indul ki, hogy jó az, ami a közösségnek hasznos, így a kutatás célja annak a rendszernek a feltalálása, amelyben a legtöbb ember lehet boldog. Ezt elérhetjük, ha: 1) a munkának a vezetése és a folytatása szabad, 2) ha a munka egész terméke a termelőnek jut, 3) ha a termékeknek a kicserélését "Semmi sem korlátozza. A munkaérték-elmélet alapján vizsgálja az érték kialakulási folyamatát a termelés folyamatába helyezve, ós megállapítja a társadalmilag szükséges munkamennyiség fogalmát. A munkásoktól elvont többleti jövedelem (surplus value) analízisét a Hodgskinénál tovább vezeti. A fennálló gazdasági-társadalmi rendnek lényegét felismerve és elemezve megállapítja, hogy a munkás kénytelen munkája hozadékának egy részét a föld- és tőketulajdonosoknak átengedni. A tőkések azt a különbséget, amely a munkás legnélkülözhetetlenebb életszükségletei és a gépek s más 55 Hodgskin a chartista mozgalom kezdeti szakaszán mint előadó munkálkodott, de később a politikai akcióktól távol tartva magát, Cobden köréhez csatlakozott ós a ,,The Economist" szerkesztésében vett részt. 56 Dános—Kovács : i. m. 309—310. 1. *7 Hovell : i. m. 44. 1.
