Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
582 H. HARASZTI fi VA tották magukat a politikai mozgalmaktól. Owen nem volt sem politikus, sem népvezér — bár, mint a szakszervezeti és szövetkezeti mozgalom apostola és ihletője — az 1829 —34-ig terjedő években szoros kapcsolatba került kiterjedt, széles körű népi, illetve szakmai mozgalommal. Az 1815 —20-as forradalmi hangulatú esztendők radikális politikai vezérének tehát semmiképpen sem tekinthető Owen. Az 1815 után újjáéledő gyárvidéki mozgalmaknak, a radikálisok ós a munkásság részéről szervezett újabb politikai agitáció vezéreként Cobbett Ígérkezett, aki eddig a mezőgazdasági munkásság védnökeként, alig szentelt figyelmet a gyári munkásság sorsának és életének, de aki 1815 után teljesen irányt változtatott, s egyenesen a gyári munkássághoz szólott. 1816 novemberében kezdte meg híres Üzeneteit (Addresses to the Journeymen and Labourers) a kéthetenként, olcsó, kétpennys formában megjelenő Register-jében. Ezt követően írásai az iparvidékek csaknem minden kis kunyhójában Új Testamentumokká váltak. Olcsó „Register"-ének hatalmas befolyását mutatta nagy kelendősége: heti 40 — 50 000 példány fogyott el. Óriási hatásának titka a munkásság elkeseredettsége és nyomorúságos gazdasági viszonyai mellett, részben erőteljes egyéniségében és tehetségében, részben mondanivalójának tartalmában keresendő. Cobbett, ahogyan és amit mondott, egyaránt visszhangra talált. Nem készített elméleteket, egyaránt elvetette Owen utópikus szocializmusát, Bentham közgazdaságtanát, Malthus elveit vagy a skót filozófusokat. Arra alapította véleményét, amit saját maga tapasztalt, látott, érzett, tudott. A húszas években szoros, közvetlen kapcsolatba került vidéki útjai során az ipari munkássággal és parasztsággal, sokat írt és beszélt róluk. (Gyűjteményes kötete azután Í830-ban Rural Rides címmel jelent meg.) Türelmetlen, hirtelen haragú ember volt, tévedéseket is elkövetett, de nagy dolgokban általában ösztönösen rátapintott az igazságra, s azt megragadó, egyszerű, közérthető nyelvezetével rögzítette írásba. Heine vadászkutyának, Carlyle rinocerosznak, ő saját magát sündisznónak nevezte, — legjobb életrajzírója szerint érzéseiben mindvégig paraszt maradt.43 Nagy népszerűségének egyik titka abban rejlett, hogy ezekben az években az angliai ipari munkásság még félig paraszti, még a „régi jó időkre" visszavágyóan tekintő, s ő ,,az öreg Anglia autentikus hangján szólott hozzájuk".4'' Cobbett élete 1819—1832-ig szinte egy az angol reformmozgalom történetével. 1830-tól képviselő, a Reform-törvény után éles kritikusa a reformparlamentnek és első nagyobb törvényének, az 1834-es Uj Szegény Törvénynek. Az a szerep, amelyet Cobbett 1819-től betöltött, már 1815-től várt rá, megfelelő tekintéllyel rendelkezett hozzá. Azonban útja elkerülhetetlenül börtönbe vezetett volna, ami helyett 1817-ben Amerikát választotta, ahol két — számára igen termékeny — esztendőt töltött. Ezt a két amerikai évet azonban a hazai mozgalmak sínylették meg; éppen ezekben az években hiányzott a legjobban az a politikai népvezér, aki a különböző forradalmi terveknek és szporaclikus forradalmi megmozdulásoknak irányt adott volna. Ehelyett, minthogy „az ország tele volt gyúlékony anyaggal, a kormány maga szolgáltatta azt a néhány szál gyufát, amely imitt-amott fenyegető lángra lobbant. S a kormány által keltett apróbb tüzeket nagy gyorsasággal maga a kormány is foj -totta vérbe."45 A káotikus, összesküvésszerű szervezkedéseket 1820-tól váltotta 43 Cole : Cobbett. 3. 1. 44 Uo. 18. 1. 45 Cole : Short Hist. 50. 1.
