Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
AZ ANGLIAI REFORME I-M KI.ETEK AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN 577 •érték. Az első és a harmadik nem lehet a földbirtokosé, míg a második, mint magántulajdon, őt illeti, mivel a már befektetett munkát jelzi. Ogilvie elvi ellensége volt a nagy földbirtoknak és annak megszüntetésére gyakorlati tervezetet dolgozott ki. Űgv számította, hogy Nagybritanniában elegendő a föld ahhoz, hogy minden állampolgár 10 acrenyi földet kapjon. Aki ennél többet birtokol, annak a fölösleget át kell adnia az államnak. A 10 acre birtokában minden földbirtokosnak joga van a föld mindhárom értékéhez. A ki nem osztott földekből bármely felnőtt férfi 40 acrenyi parcellát kaphat, avval a feltétellel, hogy élethosszáig műveli és járadékot fizet érte. Konkrét intézkedéseket sürgetett: egy telepítési, azaz földvásárló bizottság kiküldetését, hogy az vásárolja meg a földterületeket, azután ossza fel kis parasztbirtokokra és állapítsa meg azt az évi bért, melyért a folyamodók megszerezhetik. Ogilvie művét л chartizmus fénykorában ismét kiadták.31 Említést tettünk már előbbi oldalakon T. Paine hatásáról a „Rights of Man" megjelenése alkalmából. E mesteri műben Paine a nép politikai jogainak védelmezőjeként konkrét társadalmi reformokat — általános szavazati jogon ! alapuló képviseleti kormányzat bevezetését, általános köznevelést, öregkori biztosítást, progresszív jövedelmi adózást, a munkanélküliek állami foglalkoztatását — sürgetett, olyan demokratikus állampolgári jogokat, amelyeknek a követelése Angliában s általában a tőkés országokban ma is modernnek hat. Paine vissza-visszatérőleg foglalkozott az angol adórendszer fonákságaival, egyenlőtlenségével, a nép szegény tömegeire háruló túlméretezettségével. Jól látta, hogy az ország alapvető gazdagságának és tartó oszlopának: a földbirtokosságnak érdeke nem azonos a nemzet érdekével, hogy a földbirtokosság hatalma által megvalósított érdeke az adók áthárítása olyan fogyasztási cikkekre, amelyekben ő nem érintett, s míg a fogyasztási adók növekedtek, a földadó állandóan csökkent.32 Paine a fokozódó államadósságért is a földbirtokos i törvényhozókat marasztalta el. . A föld-kérdés gazdasági elméletét és a gyakorlati megvalósulásra irányuló javaslatait 1795 —96-ban, a Babeuf-féle „összeesküvés" felfedezésének idején, egyik főművében, az „Agrarian Justice"-ben fektétte írásba. Elsősorban e mű révén emlékezünk meg Paineről az agrárreformerek között. Az 1797-ben megjelent mű teljes címe egyben a mű tartalmi kivonata: „Az agrár-igazság, szemben az agrártörvénnyel ós agrármonopóliummal — olyan tervezet, amely az ember helyzetét megjavítja azáltal, hogy minden országban nemzeti alapot biztosít, amelyből minden 21 évet betöltött személynek (nőnek és férfinak egyaránt) 15 fontot ad, hogy megkezdhesse az életet; ugyanakkor minden 50 évet betöltött személy élete hosszáig évi 10 fontot kap."33 Paine nézeteiben 31 Hovell: i. m. 35—3G. 1. Dános — Kovács: i. m. 317—318.1. — Ogilvie elképzeléseivel feltűnő hasonlóságot árul el F. O'Connor nagyhatású chartista vezér sikeres Föld-Tervezete és a földvásárlási kampány, amely tervét követte az 1840-es években. Ogilvie hatását O'Connorra nem lehet kimutatni, de minthogy Ogilvie könyvét ezidőtájt adták ki ismét, a kiadónak alábbi nyomatékos ajánlásával: „Azok az eszmék, melyeket ez a dolgozat kifejt, örök igazak és megtámadhatatlanok és az egyedüliek, melyek megértetik, milyen gyógyszerrel lehet megakadályozni, hogy a dolgozó és hasznos osztályok szükséget ne szenvedjenek ós el ne nyomassanak" — feltehető, hogy O'Connor olvasta Ogilvie művét. 32 Th. Paine : Rights of Man. 137., 201—202. 1. 33 „Agrarian Justice, opposed to Agrarian Law and Agrarian Monopoly, being a plan for Meliorating the Condition of Man by creating in every Nation a National Fund, to pay to every Person, when arrived at the Age of 21 Years, the Sum of 15 Sterling, to
