Századok – 1963

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567

578 H. HARASZTI fi VA nem volt annyira radikális, mint Babeuf, aki a vagyonosok földjeinek elkobzását követelte, de vallotta, hogy a termőföld mindenki tulajdona. S minthogy az emberiség nagy része nem élhet a földhöz való természetes jogával, a földtulajdonosokat kényszeríteni kell arra, hogy a földnélkülieket jövedelmükből kártalanítsák. Az ily módon összegyűlt kártalanítási alap — mintegy évi % millió font — elegendő volna a fentjelölt célok fedezésére. Paine röviden a „Rights of Man"-ben is kifejtette azt a nézetét, hogy a földbirtokosoknak a népet a földhöz való joguk elvesztéséért kártalanítaniuk kell. Ezt az elvet a 30-as években W. Cobbett (1763 — 1835), a nagy radikális szónok és közíró is az Űj Szegény Törvény elleni harcok során a magáévá tette.34 W. Cobbett, a sok vonatkozásban hasonló érdeklődésű és rokon eszméket kifejező radikális szónokkal, H. Hunttel (1773 — 1835), a népszerű „Orator Hunt"-tel együtt, 1815-ig az agrárreformerek által képviselt irányban igen figyelemreméltó szónoki és agitatív működést fejtett ki. Cobbettet, a surreyi kisparaszt fiát Marx a korszak legnagyobb politikai írójaként emlegette. 1802-ben indult lapjában, a Political Register-ben az agrárproletariátus szenvedéseit tárta fel. 1806 után Cobbett fáradhatatlan krónikásként küzdött a sokat kárhozatott „Pitt-rendszer", a bekerítő földesurak és kizsákmányoló gyártulajdonosok ellen, s bár nem látta az ipari forradalom egyre fontosabb szerepét, csupán a válságot, amelybe az az angol parasztságot sodorta, azt pontosan érzékelte, hogy az ország minden gazdagságának forrása a dolgozó, terhekkel sújtott nép. Uj tartalommal telített munkásságának 1815-öt követő szakaszára később még visszatérünk.35 Ch. Hall, a kitűnő londoni orvos 1805-ben megjelent híres, részben Rousseau és Paine hatására írt munkája (Effects of Civilisation on the People in European States, A civilizáció hatása az európai államok lakosságára) átmenetet képez az agrárreformelméletek és antikapitalista írások között. Hall hiva-enable him or her to begin the World, and also 10 Sterling per annum during Life to every Person now living of the Age of 50 years and to all others when they shall attain that Age." 31 F oner : i. m. XXXIX. 1. 35

W. Cobbett életútja 1815-ig — politikai működésének új irányáig —- érdekes, színes és változatos. 14 éves korában beáll kertésznek, majd apja farmjára tér vissza. 19 éves korában tengerész akar lenni, 20 éves korában egy kocsira kapaszkodva Londonba megy, ahol egy földijére akadt, aki egy ügyvéd mellett szerzett neki munkát. Egy óv sem telt bele, katonának állt be; ezalatt (1791-ig) sokat olvasott, képezte magát. 1792-ben feleségével Franciaországba ment, ahol franciául tanult, a politikai eseményektől távoltartotta magát. Ezután Amerikába hajózik, angol érdekekért küzdő kiemelkedő újságíró lesz, ő a híres Peter Porcupine. Egymásután írja nagysikerű pamfletjeit, Pitt fizetést is ajánl fel neki, amit önállóságszeretetére hivatkozva hárít el. A francia forradalom és Paine ellen, rosszul értelmezett angol patriotizmusból, kegyetlen műveket írt. 1800-ban 37 éves korában tért vissza Angliába, ahol a kormánykörök örömmel fogadták; lapot akartak vele szerkesztetni, de Cobbett inkább önállóan indított újságot. Politikai állásfoglalása ekkor még loyalista, antijakobinus; felfogása 1805 körül változik meg, ekkor vásárol birtokot ós meglátja — fiatalkori benyomásaival ellentótben — a falusi helyzetet, a bekerítések hatását. Pittet kritikus szemmel figyeli. Nézetei lassan radikalizálódnak. Észreveszi az állami korrupciót, a nép tömeges nyomorát s 1806-ban — Pitt halála után — radikális reformprogramot nyújt, be a kormányhoz. A radikálisok között vezető lesz, jó szónokká érik, a kormány ezért igyekszik elhallgattatni. 1810-től 1812-ig Newgate börtönében ült, mivel felemelte szavát a katonaságnál alkalmazott ostorbüntetósek ellen. A börtönből tovább szerkesztette lapját, amelyben ezidőben jelent meg híres, a Pittrendszert leleplező írása Paper against Gold, s amelyre erősen hatott T. Paine egyik műve. A börtönből szabadulva anyagi csődbe került. Életének 1815-öt követő szakaszára még visszatérünk. G. D. H. Cole : The Life of William Cobbett. London. 1925. 1—13. 1.