Századok – 1963

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567

576 H. HARASZTI fi VA a következtetésre jutott, hogy a földbirtokosok jogtalanul tulajdonították el a földeket. Társadalmi reform útján meg kell szüntetni a föld magántulajdonát, a föld járadéka ugyanis köztulajdon. Ezért a földbirtokokat a községnek vagy egyházközségnek kellene átadni azzal, hogy minden lakosnak joga van hozzájuk. A község a földet el nem adhatja, hanem a legtöbbet kínálónak hét évre bérbeadja s a befolyó bérösszegből fedezi a közterheket és létesíti a közhasznú intézményeket. Ami fennmarad, azt a község tagjai között egyenlő arányban felosztja. Spence maga 1814-ben meghalt, a Spenceánus Társaság azonban fontos — bár szűk körben ható — szerepet töltött be az 1815-ös békét követő években. Spence híres, 1775-ben megjelent newcastlei előadásában, majd ,,Spensonia"-jában olyan politikai reformokat is indítványozott — állandó hadsereg eltörlését, általános, titkos férfi szavazati jog biztosítását, a nép fegyverviselési jogát —, amelyek az elkövetkezendő évtizedek reformkövetelései között is állandóan szerepeltek.30 Néhány évvel később Spence newcastlei előadása után, 1782-ben jelent meg W. Ogilvie tanulmánya a föld tulajdonjogának a kérdéséről (An Essay on the Right of Property in Land). Ez a mű gondolatgazdagságban és hatásában felülmúlta Spence írásait. A szerző aberdeeni professzor és, mint skót „laird", azaz földbirtokos, egyben a mezőgazdaság gyakorlati valamint elméleti kérdéseiben jártas szakember is volt. Ogilvie a mezőgazdaságot az emberiség számára a legmegfelelőbb és legjövedelmezőbb foglalkozásnak ítélte. Ő a modern ipari társadalom legkorábbi ellensége, a kisföldbirtokosok kölcsönös egymásrautaltsága és kötelezettsége volt az eszményképe. Ogilvie valójában agrárreformer volt. Munkájának kiindulópontja, Spence felfogásához hasonlóan, természetjogi: A föld közös birtoklása az emberiség szent joga. Valószínűleg A. Smith nagy művétől ihletve, Ogilvie megállapítja, hogy a földnek általában három értéke van: az eredeti (a föld eredeti, műveletlen állapotában), a javított (a művelés által megjavított) és a javítható érték (amit a legjobb művelés által el lehet érni). Egy 1500 font évi jövedelmet hozó földbirtoknak az értékét Ogilvie így osztotta be: 200 font az eredeti, 800 a javított és 500 a javítható 30

Th. Spence szegény skót szülei maguk is olyan szektához tartoztak, amely a javak közösségót hirdette. Spence 25 éves korában szülővárosának, Newcastlenak Filozófiai Társasága ban tartotta meg híres, a föld közösségi használatát sürgető előadását, amely 1796-ban The, meridian sun of liberty címmel, majd H. M. Hyndman szerkesztésében 1882-ben The nationalization of land in 1775 and 1882. Being a lecture delivered at Newcastle-on-Tyne by Th. Spence 1775 címmel jelent meg. Ettől kezdve Spence 40 viharos, politikai munkával ós üldöztetéssel teli esztendőt szenvedett át. Előadása után a szülővárosát el kellett hagynia, Londonban nyomorgott és szocialisztikus nézeteiért 1793-ban, 1794-ben, 1798-ban és 1801-ben letartóztatták. A dolgozó emberiségnek ajánlva Pig's Meat címmel hetilapot indított, 1797-ben Rights of Infants с. röpiratában ostorozta a fennálló állapotokat, ós az arisztokrata földbirtokosoknak leplezetlenül megmondta a róluk kialakított véleményét. Híres művének, a Spensonia-nak első része 1795-ben, második része 1801-ben jelent meg. (Description of Spensonia és The Constitution of Spensonia, a country in Fairyland situated between Utopia and Oceana címmel). Spensonia utópisztikus formában fejezi ki Spence agrárszocialista elképzeléseit. Spence elméletileg elismerte mindenkinek a jogát a földhöz, a földet azoknak akarta juttatni, akik a megműveléshez a legjobban értenek ós a földórt a legtöbb bórt ajánlják fel. Spensoniajában már helyenként megtalálható az állam elhalásának a gondolata is. Nagy hatást ért el The Restorer of Society to its Natural State e. munkája (1801), amelyben kifejti, hogy Anglia egy agrárszocialisztikus forradalom küszöbén áll. Hányatott élete során soha nem alkudott meg; szegénységben halt meg. Temetésén hívei egy mérleget vittek koporsója előtt, jelképezve Spence harcát az igazságért. A. L. Morton : The English Utopia. London. 1952.125—127.1.; HoveU : i. m. 33—34. 1.; Dános Á.—Kovács в.: A szociális eszmék fejlődése a modern szocializmusig. Bpest. 1925. 313—316. 1.