Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
574 H. HARASZTI fi VA beismerő vallomásokat igyekeztek kicsikarni. Hardynak és társainak azonban nem volt mit bevallaniuk. Hiszen ezeknek az esztendőknek a radikális mozgalma nem terjedt túl bátor szónoklatokon, a hatalmas és szilárd arisztokrata kormányzat fegyveres megdöntésére még gondolni sem mertek. Kilenc napi emlékezetes tárgyalás után Hardy és „bűntársai" kiszabadultak, Átmenetileg — talán Hardyék felmentésének hatására — a Levelező Társaság új életre kapott.23 Ekkor azonban már az ír reformszervezeteké volt a vezető szerep. Ám a kormány erőteljesen és gyorsan letörte mozgalmukat Írországban, Angliában pedig csírájában fojtotta el az ír mintára történő szervezkedést. 1797-ben a Levelező Társaság áprilisi nagygyűlésének résztvevőit letartóztatták. A következő évben, 1798-ban a társaság bizottságának összes tagját fegyveres felkelési előkészületre való hivatkozással elfogták, s 28 személyt — tárgyalás nélkül — 3 évig börtönben tartottak.21 Az 1799-es Levelező Társaságok-törvénnyel (Corresponding Societies Act) a levelező társaságok működését törvénytelennek minősítették, az 1799-es és 1800-as Egyesülési Törvénnyel (Combination Acts) pedig mindenfajta komolyabb egyesülést lehetetlenné tettek.25 Ezek az 1799—1800. évi törvények kizárólag azt a célt szolgálták, hogy a munkásosztály szervezkedését és mozgalmait elnyomják2 6 s oly hatékonyaknak bizonyultak, hogy nemcsak a politikai jellegű szervezkedést fojtották el, hanem a munkások, bányászok korai munkajogi követeléseit is helyi jellegűvé, átmenetivé, rövid életűvé sorvasztották. így szinte csodálatos, hogy az elnyomó < intézkedések és a kiterjedt kémhálózat ellenére számos sztrájk és egyesülési i kísérlet történt az 1800—1810-es esztendőkben. A Hammond házaspár világhírű könyveiben2 7 alapos képet kapunk a szporadikus, munkajogi feltételeikért küzdő munkásszervezkedésekről. Ezeket természetesen azok a kézműiparosok, munkások és bányászok vezették, akik- i nek létalapját fenyegette az ipari forradalom, akiknek szakképzettségét, szakértelmét rabolták el az új gépek, vagy akiknek aránylag magas bérét törték < le az ír bevándorlók tömegei. Pitt rendszere ezeknek a munkásoknak a szervezkedését is igen fonákká tette. Angol polgári történészek munkáinak egész sora hiteles okiratok alapján bizonyítja, hogy szinte minden kisebb-nagyobb munkásösszejövetelen jelen volt a kormány egy-egy kémje vagy agent provoeateurje.28 Ugyanakkor Pitt a milíciát (Angliában fővárosi rendőrséget csak 1829-ben alapítottak) új, önkéntes, főleg a felső- és középosztály tagjaiból álló szabadcsapatokkal frissítette fel, az ún. Volunteers-^kkel és Yeomanry-vel, amelyekre — szervezeti hiányosságaiktól eltekintve — az uralkodó osztályok a belső rend biztosításában teljes bizalommal, számíthattak. Az igazi veszély azonban nem a kézműipari és szakmunkások szervezkedésében rejlett, hanem az új iparvidékek új gyáraiban — Lancashire, Yorkshire, Középkelet-Angliában, az északkeleti partvidéken, Dél-Wales vidékein — s itt az ellenrendszabályok is állandóbbak és brutálisabbak voltak. A belügyminisztériumtól támogatott helyi hatóságok is „sikeresen" működtek közre abban, hogy az 23 1795 májusában 70 különböző szervezetét hetente mintegy 2000 ember látogatta. 24 Wallas : i. m. 24, 28. 1. 25 Corresponding Societies Act, 1799/39. Geo. III. с. 79 (és The Combination Act, 1799/39. Geo. III. c. 81/1800/39 and 40, Geo. III. c. 100). — Részleteket közöl Cole—Filsen: i. m. 77., 91—93. 1. 26 Cole : Short Hist. 40. 1. 27 J. L. and В. Hammond : The Skilled Labourer; The Village Labourer; The Town Labourer. 28 Cole : Short Hist, 38. 1.
