Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
54 LUKACS LAJOS ben mindamellett politikai jellegű büntetésekről volt szó. így az eljárások óhatatlanul is együtt jártak igazságtalanságok sorozatával'. így történhetett, hogy a tiszti rangra, a légióban való részvételre valóban érdemtelenek mellett sokakat a legjobbak közül meghurcoltak, megsértettek, megszégyenítettek vagy egyszerűen kiüldöztek a légióból.7 5 Áradtak a panaszos hangú elkeseredett és Türrt szidalmazó levelek Alessandriából. Dunyov részletesen értesült a történtekről, annál is inkább, mert Józsi testvéröccse szintén meghurcoltatott, igazságtalanul üldöztetett. Legfőbb bűne, hogv testvérével, Garibaldi őszinte hívével, Dunyov Istvánnal kapcsolatban állt.7 0 Hasonló okokért távolították el a légióból Varga Zsigmondot is, aki 1862. szeptember 1-én Dunvovhoz küldött beszámoló levelében a legmélyebb elkeseredés hangján szólt a történtekről.7 7 Szörényi Arthur légiós tiszt szintén Dunyovnak panaszolta el sérelmeit, hangoztatván, hogy a tisztek basáskodása tűrhetetlen, véleménye szerint, amíg Türr a légió főparancsnoka, addig az az egyéni ambíció eszköze. A légióból eltávozik, mert nem akar az olasz kormány kegyelemkenyerén élni — írta Dunyovnak.78 Hasonló értelemben tájékoztatta Vavrek százados is Dunvovot 1862 decemberében és a legélesebben támadta Türrt, aki teljesen elragadtatta magát vele ' szemben, valósággal dühöngésbe csapott, „elfelejté, hogy ember ... s ordított mint barom ..." a teljes nyilvánosság előtt, olyannyira, hogv tiszttársainak kellett őt lecsillapítani.79 Annyi bizonyos, hogy a légió jócskán megtisztult a Garibaldival szimpatizáló vagy garibaldista gyanús elemektől, és új parancs- ' nokot is kapott 1862 decemberében, Földvárv Károly személyében.8 0 A légió- i ból kirostáltak, vagv onnan önként eltávozott személyeknek a sorsa sem volt valami irigylésre méltó. Sok választásuk jövőjüket illetően nem lehetett. Akik < megtehették, valamiféle munkát vállaltak, ki-ki képességei és a szűk lehetőségek korlátain belül, de nagyobb részük inkább a hazatérést választotta — mert más kiutat a szomorú helyzetből nem látott. Aspromonte ebben a vonatkozásban is sorsdöntő volt a magyar emigránsok jelentős része számára. Tudató- < sította a magyar emigránsokban azt a keserű és szomorú valóságot, hogy a < haza felszabadításába vetett külföldi remények szertefoszlottak, még a baráti , olasz nemzet sem képes, függő helyzete és kormányzatának konzervatív irányzata miatt, bázist nyújtani Magyarország függetlenségének visszaszerzéséhez. ' Dunyov mélységesen átérezte a légió tagjainak elszomorító helyzetét, felfogta sorsuk tragikumát, és ebben a vonatkozásban is figyelemre méltó következtetésekre jutott. Véleménye szerint az olaszországi légió legfőbb baja abból származott, hogv a vezető emigránsok, katonai parancsnokok megfeledkeztek arról, hogy a légió nemcsak katonai alakulat, de politikus testület is, hiszen ' 7 5 Vö. Attilio Vigevano : La légioné nngherese in Italia. 131. és kk. 1. A lezajlott vizsgálatokról Kossuth-gyűjtemény II. S. 2. 1862/63. évi anyaga. A légió tagjainak elégedetlenségéről, az eljárások súlyos hatásáról lásd Dunyov István és Frigyesy Gusztáv levelezési anyagában (O. L. Újkori gyűjt. Dunyov István irathagyatéka). Vö. Kunfy A. : Itáliában a magyar légiónál. 25. 1. • 76 Dunyov István Frigyesy Gusztávhoz, Nápoly, 1862. dec. 1. (O.L. Újkori gyűjt. Dunyov István irathagyatéka); Dunyov István Tanárky Gyulához, Nápoly, 1863. jan. 13. (uo.); Dunyov István Szörényi Artúrhoz, Nápoly, 1863. febr. 10. (uo.). 77 Varga Zsigmond Dunyov Istvánhoz, Alessandria, 1862. szept. 1. (uo.). 78 Szörényi Artúr Dunyov Istvánhoz, Vercelli, 1862. okt. 28. (uo.). 79 Vavrek százados Dunyov Istvánhoz, 1862. dec. 6. (uo.); Türr szerepére vonatkozólag vö. Lukács L. : Garibaldi magyar önkéntesei ós Kossuth 1860—61-ben, 21. és kk. 1. 80 Földváry Károly Kossuth Lajoshoz, Alessandria, 1862. dec. 12. (О. L. Kossuthgvűjtemény. II. S. 2. 476).
