Századok – 1963

Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528

AZ ÉLELEMELLÁTÁS KÉBDÊSE NAPOLEON OBOSZORSZÁGI HADJÁRATÁBAN 531 és ezt a szekérszükséglethez hozzá kellett számítani. Ilyenformán 28 menetnél a szükséges szekerek száma nem q-n volt, — ahol a ,,q" = a napi szekérszükséglet, az ,,n" — a napok száma—, hanem q • n 4- —-H-i^-J^L , Vagyis, ha a hadsereg napi szükséglete kenyérből 2000 q, zabból 5000 q, és szállításához 700 szekérre van szükség, akkor 28 napra nem 700-28 = 19 600, hanem még 11 000, összesen 30 600 szekér kell. Miután azonban csak optimális körülmények között lehetett szekerenként 10 q-t számítani, a szekérszükséglet még ennél is nagyobb volt. Például a lengyel, litván és orosz szekerek teherbíróképessége mindössze 2—3 q volt.7

3 q raksúlyt, és szekerenként két lovat véve, 28 menetnél a holtteher 2,8 q-t, tehát a raksúly 93%-át tette volna ki, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem is szállíthattak volna hasznos súlyt a szekerek, azaz 3 q raksúlyú szekerekkel a hadsereg 28 napi készletét el sem lehetett volna szállítani. Mindez óriási következményekkel járt a stratégia szempontjából, és feloldhatatlan ellentmondásokhoz vezetett. A háborúban az ellenség leveréséhez általában két dolog kell: hadseregét meg kell semmisíteni és országát el kell foglalni. Amennyiben azonban a védő félnek nagy térségek állnak rendelkezésére, megteheti, hogy visszavonul, azaz kitér a támadó elől, és a döntést elodázza. Bár ilyen formán nagy területet ad fel, ez a támadó szempontjából nem jelent túlságosan nagy nyereséget, legalábbis addig nem, amíg az ellenség hadseregét meg nem semmisítette. Ahhoz tehát, hogy a támadó meghiúsíthassa a védő fél szándékát, gyorsan, a döntő csapás keresésével és igen nagy erővel kell előnyomulnia. Gyorsan kell előnyomulnia, hogy beérhesse a visszavonuló ellenséget, s mielőbbi döntésre kell törekednie, mert egyébként kifut az időből, utánpótlási vonala megnyúlik, a döntésre bevethető ereje pedig állandóan csökken, végül nagy számbeli túlsúllyal kell rendelkeznie, hogy elérve az ellenséget, azt biztosan megverhesse, és hogy hátsó összeköttetési vonalának biztosítására elegendő erőt hagyhasson le. Ezek a követelmények azonban a következő feloldhatatlan ellentmondásokat vonták maguk után az élelelmellátás technikai nehézségei miatt; 1. A gyors előnyomulás szöges ellentétben állt az utánszállítás előbb vázolt mechanizmusával; lia a hadsereg gyorsan nyomult előre, nem érhette utol az élelem, ha viszont az utánszállítás üteméhez igazodva lelassította mozgását, az ellenséget nem érhette el. 2. A döntő csata megvívására való törekvés a hadsereg szoros együtttartását kívánta meg. Egy 250 000 emberből és 100 000 lóból álló hadsereg takarmányának biztosításához azonban meglehetősen nagy terület, sok munkaerő és szállítóeszköz kellett. A hadsereg felállításán tehát időnként lazítani kellett a takarmány biztosítása miatt, ez viszont kizárta a hadsereg együttes alkalmazását, azaz a döntő csatához való összevonást.8 7 Correspondance XXIII. köt. 696.1. és XXIV. köt. 1 75. 1.; — Smitt : Zur näheren Aufklärung über den Krieg von 1812. Leipzig. 1861. 470. 1. 8 A szálastakarmányt általában négynaponként szerezték be. Amíg a gabona lábon állt, a lovaknak főleg zöldtakarmányt adtak. A korabeli szakértők számításai szerint 100 000 ló négynapi zöldtakarmányának biztosításához 5000 k. hold gabonavetést kellett lekaszálni. Egy hold lekaszálásához nyolc órai munkaidő mellett öt emberre volt szükség. 5000 hold lekaszálásához tehát 25 0Ô0 ember kellett. A mintegy 100 000 q-t kitevő takarmány szállításához pedig 10—15 000 fuvar kellett. Erzherzog Karl : Beiträge zum praktischen Unterrichte im Felde (Ausgewählte Schriften I. Bd.) Wien. 1893. 191. és к. 1.; — Baur : Handbuch für Offiziere des Generalstabes. Stuttgart. 1 840. 366. és к. 1.