Századok – 1963
Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528
532 PEBJÉS GÉZA 3. Mindezek a nehézségek abban a mértékben fokozódtak, amilyen mértékben növelték a hadsereg létszámát. A gyors és biztos döntés eléréséhez tehát elengedhetetlen számbeli fölény az ellentmondást a végsőkig kiélezte. Mindebből viszont az következik, hogy a francia forradalommal aligha vette olyan korszak kezdetét a hadviselésben, amelyben az élelemellátás nem hatott többé a stratégiára. Sőt, kínálkozik a feltevés, hogy az ún. „régi", és az „új" hadviselés élelemellátási rendszere között a határt ne a francia forradalomnál húzzuk meg, hanem a vasutak elterjedésénél, mert ettől kezdve szabadul meg a stratégia azoktól a béklyóktól, amelyeket az élelem ellátásnak az előzőekben vázolt nehézkes mechanizmusa rakott rá.9 Ebben az aspektusban viszont az oroszországi hadjárat vizsgálatának igen nagy elvi és módszertani jelentősége van, és a leszűrt tanulságok döntően esnek latba a jelzett problematika szempontjából. Felmerülhet ugyanis az ellenvetés, hogy mindazok a hadjáratok, amelyekben Napoleon cselekvési szabadságát az élelemellátás nehézségei korlátozták, kivételesek, és nem befolyásolják annak az állításnak az érvényességét, hogy a francia forradalommal alapvetően más stratégia vette kezdetét. Amennyiben tehát a hadjárat elemzése alapján bebizonyosodik, hogy az élelemellátás szükségszerűen, és nem véletlenül gyakorolt döntő hatást az események menetére, akkor ez az ellenvetés is elesik.1 0 Az elmondottak, valamint a rendelkezésünkre bocsátott tér szűk terjedelme miatt tanulmányunkban több igen fontos kérdést nem vizsgálhatunk részletesen. így nem foglalkozhatunk bővebben azzal sem, hogy mi volt a szerepe az oroszok győzelmében a hadseregnek, a népnek és Kutuzovnak. Mégis, hogy minden félreértést elkerüljünk, és elhatároljuk magunkat azoktól, akik az orosz hadsereg, a nép és Kutuzov szerepét lekicsinyelve, Napoleon hadseregének katasztrófáját egyedid a természeti és földrajzi tényezőknek, valamint az élelemellátás megoldatlanságának tulajdonítják, tanulmányunk végén, ha röviden is, de ezekre a kérdésekre is kitérünk. Napoleon hadműveleti terve Mielőtt belefognánk Napoleon és a cári udvar hadműveleti terveinek elemzésébe, meg kell ismerkednünk a hadszíntér népesedési viszonyaival.11 Az 1. sz. vázlaton láthatjuk, hogy az orosz birodalom határmenti tartományainak népsűrűsége meglehetősen alacsony volt. Csak a birodalom belsejében, Moszkva körül emelkedett fel a népsűrűség 35—40/km2 -re, ami azt jelentette, 9 A vázolt gondolatmenet részletes kidolgozása alapját teszek javaslatot az eddig szokásos hadtörténelmi periodizáció megváltoztatására idézett tanulmányomban. 10 Hogy nem szellemeket idézünk, amikor egy ilyen ellenvetés felmerülésével számolunk, arra nézve bizonyíték, hogy a hadtörténeti írók jelentős része véletlenszerű okokra vezeti vissza a hadjárat csődjét és az élelemellátás megoldatlanságát. Ez utóbbit. — állítják ezek a szerzők — jobb stratégiai koncepcióval el lehetett volna kerülni. Clausevvitz pedig egy helyen Napoleon „őrült túlzásának" tulajdonítja a katasztrófát. 11 A népsűrüségi adatokat elsősorban Raszin, Л. O. : Naszelenie Roszszii za 100 let (1811—1913 gg.). Moszkva, 1956 c. művéből vettem. — Ld. még: Lassú István : Az orosz birodalom statistikai, geographiai és históriai leírása. Pesten, 1828. — Napoleon és Phull számításait Smitt közli id. művének 253. és 469. lapján. Wollzogen számításait Bernhardi közli: Denkwürdigkeiten aus dem Leben des kaiser!, russ. Generals von der Infanterie Carl Friedrich Grafen von Toll. 2. Aufl. Leipzig. 1865. I. köt. 317. 1.
