Századok – 1963

Tanulmányok - Bartha Antal: A kelet-európai és a belső-ázsiai feudalizmus történeti kapcsolatai - 503

A KELET-EURÓPAI ÉS BELSŐ-ÁZSIAI FEUDALIZMUS 505 föld felesbérletéről szóló szerződés értelmében a földet a tulajdonos és a bérlő közösen művelték meg, a termést arányosan osztották meg csakúgy, mint a feudális szolgáltatásokat, míg egy szőlőföld bérletét szabályozó szerződés értelmében a bérlő köteles volt a szőlőföld után esedékes adókat és szolgáltatásokat is teljesíteni. Az ujgurok letelepedésének, a nomád élet felhagyásának körülményei Ata-Malik Juvaini elbeszéléséből ismertek. A földművelés kezdeteit azonban nem csak a fenti adatok alapján ismerjük, a nomád türk törzsek gazdasági fejlődésében a földművelés elemeinek megjelenése és a vele kapcsolatos letelepedési tendencia már a VI—VII. század fordulójától megfigyelhető. A délnyugat-szibériai régészeti leletek bizonyítékai szerint kiterjedt öntöző csatorna-rendszerek alakultak ki, és az építkezésben megjelentek a hagyományos nemez-jurta-formákat idéző nagyméretű gerenda-jurták. Jellegzetes nomád temetkezésekből őrlő kövek kerültek elő. Az egyik türk kagán, Mozso 698-ban a kínaiaktól adó fejében 3000 ekét és egyéb mezőgazdasági szerszámot, továbbá 40 ezer esi kenyérgabonát és 10 000 csin vasat követelt. Figyelemre méltó köiülmény az is, hogy 627-ben a Kínába, Dai-csou-ba telepített türkök minden nagyobb nehézség nélkül áttértek a földművelésre és a letelepedett életformára, Kína egyébként rendkívül érdekelt volt a nomád népekkel folytatott kereskedelemben. 647-ben Kínában 707 ezer db nomád népektől vásárolt lóról tudósítanak a források. Ez a lóállomány a következő években ,,dzut" következtében kipusztult. 713-ig újabb 240 ezer ló került Kínába, továbbá 35 ezer szarvasmarha és 112 ezer birka. 726-ig már 430 ezer lóról, 50 ezer szarvasmarháról és 286 ezer birkáról tudósítanak a források, melyek kereskedelmi uton kerültek Kínába. Nem felesleges felhívni a figyelmet arra, hogy a szarvasmarha és a birka felvásárlása Kína részéről fokozódott. A nomád népek részéről eladott állatok összetételének változása bizonyos fokig tükrözi azt az eltolódást a nomád gazdaság szerkezetében, amelyről már fentebb említést tettünk. A türk birodalom nyugati terjeszkedése során, amikor a birodalom nyugati határai kiterjedtek a Fekete tenger északi partvidékéig, a nomád türk törzsek gazdaságilag és társadalmilag legfejlettebb csoportjai ötvöződve Közép-Ázsia kialakult öntözéses és Kelet-Európa földművelő kultúrájával, megteremtették a Kazár Kaganátus gazdasági és társadalmi alapjait. A Kaganátus valamennyi alapvető gazdasági és társadalmi tényezőjének vizsgálata kiderítette azok keleti, ázsiai származását. Akár a földművelés eljárásait, a települések szerkezetét, akár az építkezési eljárásokat tekintjük, sehol sem fedezhető fel bizánci hatás. Sarkéi, az egyik legjelentősebb kazár városi objektum építési iradíciói az írásos források adatai ellenére sem tükröznek európai hatást, Éppen ellenkezőleg, Sarkéi egyenes analógiái Közép-Ázsiában és a Kaukázus vidékén találhatók. Egyébként a téglákon levő tamga jelek világosan tanúsítják, hogy készítőik a belső-ázsiai ncmád türk népek anyagi és szellemi kultúrájának a hordozói voltak. A tamga jelek bizonyos csoportjainak ritmikus ismétlődése a téglák bizonyos csoportjain bizonyítja, hogy a sarkeli építkezés a lakosság széles tömegeinek teivszeiű kooperációját követelte meg. A tamga jelek alkalmazása nemzetségi tradíciókat tükröz; feltehetően a lakosságot az építkezésre nemzetségenként mozgósították, de magának az építkezésnek a jellege és a városban folyó tevékenység azt bizonyítják, hogy a lakosság a nemzetségi formákat túlhaladott társadalmi viszonyok között élt. Ezt bizonyítják a köznépi lakosság feudális szolgál-1*