Századok – 1963

Történeti irodalom - Childe; Vere Gordon: A civilizáció bölcsője – Az európai társadalom története (Ism. Hatos Géza) 446

KRÓNIKA 465 6. Mutatók: a) rövidítésjegyzék; b) az országgyűlésen szereplő személyek életrajza és a rájuk vonatkozó irodalom (az életrajzok lexikoncikk-szerű tömörséggel); c) hely-, név- ós tárgymutató. Mivel а МОЕ eddig megjelent köteteihez semmiféle mutató nincsen, a szerkesztőség elkészítteti az I—XII. kötet közös mutatóját, mint a sorozat XIII. kötetét. Ugyanennek a kötetnek az elején kerülnek közlésre az I—XII. kötet anyagát kiegészítő, a kutatások során időközben előkerült fontosabb iratok. А МОЕ kötet beosztása a következő (a beosztás csupán az országgyűléseket tünteti fel, de hozzáértendők az abban az időszakban tartott részgvűlések, coneursusok is) : XIII. kötet: Pótlások 1526—1606 és az I—XII. kötet hely-* név- és tárgvmutatója. XIV. kötet: Az 1607—1608. évi országgyűlések. ' ' ' XV. kötet: Az 1609., 1613. és 1618. évi országgyűlések. XVI. kötet: Az 1619—1620. évi országgyűlések. XVII. kötet: Az 1622. évi országgyűlés. XVIII. kötet: Az 1625. és 1630. évi országgyűlések. XIX. kötet: Az 1634—35., 1637—38. és 1642. évi országgyűlések. XX. kötet: Az 1646—47. évi országgyűlés. XXI. kötet: Az 1649. és 1655. évi országgyűlések. XXII. kötet: Az 1659. és 1662. évi országgyűlések. XXIII. kötet: Az 1662—1681. évi részgyűlések. XXIV. kötet: Az 1681. évi országgyűlés. XXV. kötet: Az 1683. évi kuruc országgyűlések és az 1687—88. évi országgyűlés. XXVI. kötet: А XVII. század végi és XVIII. század eleji nádori coneursusok. XXVII. kötet: Az 1705—1711 közötti országgyűlések. XXVIII. kötet: Az 1712—15. évi országgyűlés." XXIX. kötet: Az 1722—23. évi országgyűlés. XXX. kötet: Az 1728—29. évi országgyűlés. XXXI. kötet: Az 1741. évi országgyűlés. XXXII. kötet: А/. 1751. évi országgyűlés. XXXIII. kötet: Az 1764—65. évi országgyűlés XXXIV. kötet: Az 1790—91. évi országgyűlés. XXXV. kötet: Az 1792., 1796. és 1802. évi országgyűlések. XXXVI. kötet: Az 1805. és 1807. évi országgyűlések. XXXVII. kötet: Az 1808. és 1811—12. évi országgyűlések. XXXVIII. kötet: Az 1825—27. és 1830. évi országgyűlések. XXXIX. kötet: Az 1832—36. évi országgyűlés. XL. kötet: Az 1839—40. évi országgyűlés. XLI. kötet: Az 1843—44. ós 1847—48. évi országgyűlések. Az országgyűlési iratok kiadásának módjára vonatkozó archeográfiai ós technikai természetű szempontok (forrásközlési szabályzat) kidolgozására és szélesebb körben való megvitatására a közeljövőben kerül sor. A szerkesztőbizottság eddig az alábbi országgyűlési kötetek elkészítésére adta ki a megbízást: XIV. kötet (1607—1608) : Benda Kálmán; XXIV. kötet (1681) : Botlló Béla; XXVIII. kötet (1712—15): Heckenast Gusztáv; XXXIII. kötet (1764—65): H. Balázs Éra. Heckenast Gusztáv ugyanakkor megbízást kapott а MOE már megjelent I—XII. kötete név- és tárgymutatójának elkészítésére. A most munkába vett kötetek előreláthatólag 1966—67 folyamán készülnek el. BESZÁMOLÓ KŐVÁGÓ LÁSZLÓ ÉS SVÉD LÁSZLÓ KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓINAK VITÁIRÓL Kővágó Lásztó : A magyarországi délszlávok 1918-—1919-ben c. disszertációjának bevezető részében áttekintette a délszlávok helyzetét, politikai mozgalmait az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása előtti időkben. Megállapította, hogy Magyarországnak — Horvát-Szlavónia nélkül :

— több mint 800 ezer délszláv lakója volt, a szerb, horvát és szlovén népcsoport. E három népcsoport igen eltérő gazdasági ós művelődési viszonyok között ólt. nemzeti öntudatuk fejlettsége és nemzeti törekvéseik is eltérőek voltak. A dolgozat sorra vizsgálat alá vette e népcsoportok sajátos viszonyait és problémáit. Míg pl. a szerbeknél jelentős számban vannak birtokosok és erős a gazdagparasztság, addig a horvátoknak, szlovéneknek nagybirtokosaik úgyszólván nem voltak, s gazdagparasztságuk is gyenge. De mindhárom népcsoportnál magas volt a szegényparasztság