Századok – 1963

Történeti irodalom - Childe; Vere Gordon: A civilizáció bölcsője – Az európai társadalom története (Ism. Hatos Géza) 446

KRÓNIKA 459 Makkai László adott elő ezekről a kérdéskörökről. Tájékoztatásaikat lengyel kutatók egészítették ki. Remélhető, hogy az eszmecsere elősegíti az egyes területeken, pl. a technikatörténetkutatók, az agrártörténószek között már megindult együttműködés szervezettebbé tételét. A tudományos előadások harmadik témaköre a lengyel állam kialakulásának korszaka volt. Az ezekre a kérdésekre, a történeti és régészeti kutatásokra, irányuló figyelem magyar részről 1956 eleje óta lankadatlan, amikor magyar történészek is állást foglalhattak a lengyel egyetemi tankönyv alapszövegével kapcsolatban. Azóta a mind szélesebben kibontakozó lengyel régészeti kutatások és nagy számban megjelenő publikációk rendszeresen figyelemmel kísérhetők a magyar kutatás számára. A lengyel állam kialakulásának, a korai feudalizmus századainak kutatása és a tapasztalatok kicserélése mindkét ország történetének pontosabb megértéséhez rendkívül hasznosnak bizonyult és sok párhuzam feltárását eredményezi, ilyen vonásokra a lengyel és magyar kutatás ismételten rámutatott nemzetközi történész-kollokviumok alkalmával is. A megbeszélések ezúttal is előmozdították a korai feudalizmus marxista problematikájának sokoldalú tisztázását. Mákkai László a magyarországi korafeudális fejlődésről vallott újabb magyar történetírói felfogásokat (Molnár Erik, Györffy György, Lederer Ernma) ismertette és értékelte, s egyben kísérletet is tett arra, hogy átfogó képet adjon a korai feudális magyar társadalomról. Az előadás szélesebb keretekbe helyezte a korai feudális állam problematikáját és így módszertani szempontból segítheti a lengyel kutatást. A lengyel millennium kutatási témáihoz kapcsolódott e sorok írójának előadása a lengyelországi és magyarországi egyházi viszonyok ós irányzatok fejlődési párhuzamairól a XI. században. A. Gieysztor a lengyel állam megalakulásával kapcsolatos sokrétű és nagyszámú gazdaságtörténeti, régészeti, politikai-történeti és történeti segédtudományi kutatások eredményeiről és a felvetődő problémákról számolt be élesszemű értékeléssel, felölelve a IV—XIII. század társadalomtörténeti elemzésének sok új eredményét. Az előadásokat élénk vita kísérte, amely alkalmas volt mind a «tényanyagok kiegészítésére, mind a forráskutatási •módszerek gazdagítására, finomítására. így lengyel részről érdekes szempontokat kaptunk a nagymorva fejlődés kutatásának fontosságára, mind a lengyel, mind a magyarországi fejlődós könnyebb megértése és párhuzamaik feltárása előmozdítására. Nyilvánvaló, hogy ezekre a kérdésekre a vegyesbizottság az újabb kutatások tükrében a lengyel millenniumi évek végéig, 1966-ig még ismételten visszatér. A konferencián értékes közléseket hallottunk az ríj tynieci ásatásokról. A korábbi ásatások eredményeinek ós a történeti emlékeknek rendszeres áttekintését ezúttal a lengyel Állami Régészeti Múzeum kiállításának (Poczijtki panstwa polskiego) megtekintése к tette lehetővé. A lengyel millennium alkalmából rendezett kiállítás nemcsak gazdag anyagával, de a történeti szempontok érvényesítése és magas múzeológiai színvonala miatt is felkeltette a magyar delegáció figyelmét. A látogatáson resztvettek A. Gieysztor és Stanislaw Trawkowski, a lengyel korafeudális fejlődés jeles szakemberei. A december 8-i hivatalos tárgyalásokon K. Lepszy, a lengyel részleg elnöke, a krakkói egyetemnek azóta már rektora elnökölt. Lengyel részről resztvettek JfíTi Dabrowski akadémikus és Henryk Altman levéltárügyi főigazgató, mint a bizottság tagjai, Feliks Tyeh docens, párttörténész, mint a lengyel részleg titkára; magyar részről pedig a teljes delegáció. A tárgyalásokon kitűnt, hogy az 1960-ban kitűzött alapelvek szellemében, tervszerűen folyik a két történettudomány együttműködése, amit elsősorban a tudományos értekezletek mutatnak. Jelentősen előrehaladt a lengyel ós a magyar történeti szaksajtóban a másik ország történetét tárgyaló vagy a múltbeli kapcsolataikra vonatkozó cikkek közlése, tudományos életéről való beszámolók megjelenése, a cikkek cseréje, a recenziók és a tudományos információk, bibliográfiák egymás rendelkezésére bocsátása, valamint a könyvek, folyóiratok cseréje. A varsói tudományos ülésszak is a tudományos eredmények kicserélésének jelentős megnyilvánulása volt. Tovább folynak a Diplomata antiquissima Hungariea 1000—1196 című forráskiadvány munkálatai, amit a magyar történészek a lengyel millenniumnak szentelnek. A tudományos együttműködésbe szervesen illeszkedik a magyar és lengyel levéltárügyi vezető hivatalok egyezménye a levéltári együttműködésről (I960 december), amely kiterjed műszaki-technikai tapasztalatok, levéltárosképzési anyagok, levéltári anyagok cseréjére, mikrofilmezésre, kiadványcserére. Avarsói tanácskozáson pedig előkészítő lépések történtek magyar történeti művek és tanulmánygyűjtemények lengyelországi és lengyel munkák magyarországi megjelentetésére, fordítására. Megbeszélés folyt a történeti népszerűsítés kölcsönös feladatairól is. Végül határozat jött létre a két ország Tudományos Akadémiája elé terjesztendő javaslatról, amely szerint az 1962. évi vegyesbizottsági ülést Budapesten tartják, és a tárgyalások mellett ülésszakot rendeznek a lengyel és magyar munkásmozgalom kérdéseiről (1919-ig bezárólag). A további tervekben időrendben az 1863. évi lengyel felkelés prob-