Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
42 LU К ÁCS LAJOS ,,. . . kormány nem ád törülközőt, de ellát bolhákkal, kemény tábori ágygyal, s esős napokban nagy büdösséggel s egy piszkos hordárral, a ki ebédünket hozza . . .", mindemellett a nápolyi fogság sok mindenre emlékeztet, csak éppen fogházra nem. A Daily News naponként megkapta a tudósításokat, a látogatók elhozták a törülközőt és a külföldi lapokat, Dumas Sándor könyvekkel látta el, Sandonato herceg szőlővel, Dunvov ezredes naranccsal. Romana képviselő körtével és falernói borral, a jó kapcsolatát a quaesturánál pedig a Times levelezője, Wreford úr biztosította. Még arra is találtatott lehetőség, hogy a múzeumot és Pompeit meglátogassa, nehogy a nápolyi tartózkodás teljesen kárbaveszett idővé váljék. Végül is szeptember 15-én, több mint két hetes visszatartás után, folytathatta útját Torinóba, mint garibaldiánus elveiért meghurcolt mártír, a kormányzat terrorjának áldozata . . ,22 Kissé más utat jártak meg azok a magyarok, akik a melitói partraszállás után nekivágtak a szárazföld belsejének. Frigyesy és társai nem könnyű és nem gyors győzelmet ígérő vállalkozásban követték Garibaldit, akinek lépései felettébb nagy kockázatot rejtettek magukban, és egyáltalában nem ígértek váratlan sikert . Sőt ellenkezőleg, a felkelő csapatok helyzete Calabriában gyö- t keresen más volt, mint Szicíliában. Az utóbbi helyen a néptömegek lelkesedése, rokonszenve, állandó segítőkészsége könnyítette meg útjukat, és a királyi csapatok zavara, félelme, kapkodása segítette lépéseiket. Különben is a turini kormány ostromállapotot elrendelő intézkedése Szicíliában nem értelmeztetett teljes következetességgel. Turinban is rettegtek a Garibaldival való összetűzés politikai következményeitől, ha lehetett, kibújtak a nyílt összecsapás elől, abban reménykedtek, hogy a vállalkozás nem terjed túl Szicílián és majd , fokozatosan elnyomható. A calabriai partraszállás gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Itt a kormánycsapatok már könyörtelen parancsot kaptak Garibaldi előrenyomuló csapataival való leszámolásra — amit szervezettségük meg is könnyített számukra. Garibaldi csapatai viszont kifáradtak és gyengültek. A két postagőzös nem tudta az összes önkéntest átszállítani, így egyedül Cataniá- , ban a királyi csapatok több mint 800 vörösingest már foglyul ejtettek 23 A terep, hol a szabadságharcos csapatok előrenyomultak, meglehetősen nehéz volt, az önkéntesek ellátása súlyos nehézségekbe ütközött. ,,De sok is volt a szenvedés és a nélkülözés ! Éheztem én is, de el tudom képzelni, hogy bajtársaim közül többen még jobban szenvedtek az éhségtől. Végre a szinte járhatatlan ösvényeken megtett szerencsétlen menetelések után 1862. augusztus 29-ének hajnala fáradtan és kiéhezve az aspromontei fennsíkon talált bennünket. Sikerült összeszednünk valami éretlen burgonyát s azt ettük előbb nyersen, majd később, mikor már csillapult az éhség szorító görcse, megsütöttük" — írta Garibaldi visszaemlékezéseiben.24 Ezzel szemben ott sorakoztak a Pallaviciniezred kipihent, jól táplált, kitűnően felfegyverzett katonái, határozott utasítással a felkelők megsemmisítésére. A test vér bar cot, a polgárháborút Garibaldi el akarta kerülni, abban reménykedett, hogy a katonáinak kiadott tűzszüneti parancs talán jobb belátásra fogja bírni a bersaglieriket és az utolsó pillanat-22 Pulszky Ferenc Pulszky Ferencnéhez, Nápoly, 1862. aug. 29., aug. 31., szept. 6., szept. 8., szept. 12. (O. Sz. K. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény); Pulszky Ferenc Dunyov Istvánhoz, Nápoly, 1862. szept. 12. (uo.); vö. Pulszky F. : Életem és korom. II. 387. és kk. 1.; 526. ós kk. 1.: Pulszky politikai tevékenységének megítéléséhez lásd: Lukács L.: Garibaldi és Kossuth 1860—61-ben. Századok. 1958. 119—145. 1. 23 Vö. F. Guadione : i. m.; Ruggiero Maurigi : i. m. 41. és kk. 1. -4 Vö. Garibaldi válogatott írásai. Szerk. Sallay Géza. Bpest. 1955. 242. 1.
