Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
ASPROMONTE ÉS A MAGYAR EMIGRÁCTÓ 1862-BEN 43 ban megtorpannak. A vérontás elkerülésének komolyságát még azzal is aláhúzta Garibaldi, hogy a két sereg közé állt — de mind hiába ! Párizs és Turin akaratának elszánt végrehajtói nem voltak tekintettel az olasz szabadsághősre, és könyörtelenül tüzelve előrenyomultak. A következmény nem lehetett más, mint közönséges gyilkolás, valóságos mészárlás, a legjobbak megsebesítése, elfogatása. A súlyosan megsebesült Garibaldira nem voltak tekintettel, hiszen ahelyett, hogy a közeli reggioi vagy messinai kórházba szállították volna, tengerre vitték és fegyveres őrizet alatt Varignanobá szállították.25 Az egész eljárás felettébb mutatta a monarchia rettenetes félelmét a mozgalom esetleges továbbterjedése miatt, jelezte elszántságát, hogy minden erővel meggátolja a Róma felszabadítására irányuló bátor kísérletet. A kormány vállalta a véreb szerepét, a szégyenletes hóhérmunkát, mellyel gyökeresen felszámolták a mozgalmat. Garibaldival, a többi foglyokkal, köztük Frigyesvvel és társaival, mint közönséges bűnözőkkel bántak. „Visszaborzadok az ocsmányságok elmondásától ! — de akkor ал nyit láttam, hogy még a cloákák látogatóinak is felfordult volna gyomruk . . . Olyan közönséges és banális udvariassággal bántak velem, ahogyan a nagy bűnözőkkel szoktak, mikor vesztőhelyre vezetik" — írta Garibaldi emlékiratában a történtekről.26 Frigyesy az egész aspromontei esemény idején közvetlenül mellette volt, a fárasztó előrenyomulásban éppen úgy, mint a szerencsétlen megtámadtatásuk időpontjában. Együtt is kerültek fogságba, együtt is szállították őket hajóra, honnan Frigyesy röviden csak annyit írt Pulszkvnak 1862. augusztus 31-én. hogy „a Tábornok mellett vagyok . . .".2 7 Szeptember első napjaiban elszakították őket egymástól, Frigyesyt és a többi magyart Speziaban tartották, majd szeptember 10-én Genova mellé, Monte Forte Rattiba kerültek. Helyzetük vigasztalanul nehéz lett. a kormány meg akarta mutatni erélyességét és könyörtelenségét. ,,. . . nagyon rosszul megy sorsunk, még csak levegőre se bocsájtanak . . Л' — írta szeptember 13-án Frigyesy Pulszkynak.28 Hasonló elkeseredéssel írtak fogságukról mások is a magyarok közül, akik Frigyesy sorsában osztoztak. Így többek között Semsev Dénes jegyezte meg, hogy hurcoltatásaik alatt rettenetesen szenvedtek, „. . . elég legyen az, hogy az oroszok hadifoglyainkkal emberiebben bántak, mint a szabadelvű olasz hon kormánya, olv emberekkel, kik mindenek voltunk, csak nem pártütők királyok ellen — és itten is elzárva egy szűk hegyi várban, nélkülöznünk kell mindent, mi csak közegészség fentartására szükséges, . . . kínlódunk és éhezünk . . ,"29 Aligha lehetett vitás az egész eljárásból, hogy a kormány Garibaldit és híveit megtörni igyekezett, testileg és lelkileg egyaránt. Ennek során a különböző fondorlatoktól sem riadtak vissza. így többek között Türr közvetítésével meg is kísérelték a magyarok megpuhítását. Frigyesynek pénzügyi segítséget is felajánlottak a börtönben, de az kereken visszautasította, mondván, hogy 25 Giuseppe Guerroni : Garibaldi. 11.410. és kk. 1.; Cestino Bianchi : I martiri d'Aspromonte; Maurigi Ruggiero : Aspromonte; L. Salvatorelli : Sommario della Storia d'Italia. 600. 1. 26 Garibaldi válogatott írásai. 244. 1. 27 FrigyesyGusztáv Pulszky Ferenchez, Földközi tengeren, 1862. aug. 31. (O. Sz. K. Kézirattár. Pulszky-gyűjtemény). Az Aspromonte körüli napokról, Frigyesy szerepéről szól F. Guardione : Aspromonte. 46, 74, 246. és kk. 1. 28 Frigyesy Gusztáv Pulszky Ferenchez, Genova, Monte Forte Ratti, 1862. szept. 13. (uo.). 29 Semsey Dénes Pulszky Ferencnek, Vinádio, 1862. okt. 3. (uo.).
